Somogy megye múltjából - Levéltári évkönyv 36. (Kaposvár, 2005)

Vonyó Anita: Kaposvár ivóvíz-ellátásának problémái a 19-20. század fordulóján (1892-1906)

A Toponári-völgyben elvégzett első próbafúrások sikerrel kecsegtettek, de Farkas Kálmán műszaki tanácsos a népesség számának várható megkétszereződése miatt javaslatot tett a felmérendő terület kiterjesztésére. Kérése nyomán a Deseda-patak mindkét oldalán megkezdődtek a munkálatok, és egyre nyilvánvalóbbá vált, hogy Kaposvár ivóvízellátásának évtizedek óta megoldatlan problémái végre orvoslást nyerhetnek. Az első vizsgálatok az 1890-es évek elején még a városi közintézmények megfelelő minőségű, és mennyiségű ivóvízzel való ellátásának megoldására születtek meg, de a városi fejlődés immár megkövetelte az egész város vezetékes vízzel való ellátását. A város képviselő-testületének 1902. május l-jén tartott közgyűlése utasítást adott Kaposvár talajviszonyainak vizsgálatára, majd ennek alapján a konkrét vízvezeték hálózat-kiépítésének megtervezésére. „Tekintve, hogy a város alacsonyabban fekvő, leginkább lakott több utcájában a kútvíz élvezhetetlen, rossz és az egészségre káros - a magasabban fekvő utcák pedig az év legnagyobb részében vízhiányban szenvednek, kimondja a testület, hogy vízvezeték létesítésével, a városnak jó ivóvízzel való ellátását kívánatosnak tartja, mégis az ügy nagy terjedelménél fogva beható tanulmányozás és a kiviíelre nézve javaslat tételre saját kebeléből a város polgármesterének

29 elnöklete alatt... városi képviselőkből álló bizottságot küldi ki azzal, hogy a bizottság a szükséghez képest az országos vízépítési bizottság műszaki közegét a tárgyalásokra leendő kiküldése végett keresse meg."

30 A vízvezeték általános tervének és költségvetésének elkészítésére az 1902. október 2-án tartott közgyűlés adott megbízást. A terveket az Országos Vízépítési Igazgatóság Közegészségügyi Mérnöki Osztálya készítette el. A következő évben a vízmű beruházási költségvetése, a szabályrendelet tervezete és a teljes műszaki leírás a helyi sajtóban is napvilágot látott. A város képviselő-testülete 109/ 5674/1903. kgy.

31 számú határozatával 500 000 korona befektetési költség erejéig elhatározta a vízvezeték megépítését. A határozatot a törvényhatóság 538/20165/1903. kgy. szám alatt hagyta jóvá.

32 A kivitelezési munkálatokhoz szükséges félmillió koronás összeget a város kölcsön formájában teremtette elő.

33 A megépítendő vízmű műszaki megoldásának lényege a következő volt. A Deseda-völgyben, Kaposvár határától mintegy 1850 méter távolságban, az országút mentén fúrandó kutak vizét egy szifon segítségével vezették át a Deseda-patak és az országút által közbezárt területen létesítendő szivattyútelephez, ahonnét a megépítendő városi csőhálózaton keresztül, a Kecel-hegyen létesítendő 500 köbméteres medencében kívánták összegyűjteni. A szivattyú a tervek szerint a gyűjtőmedencéből kiemelt vizet 200 milliméter belső átmérőjű öntöttvas csővezetéken át nyomta a városig, ahol a szállított vizet a városi csővezetéknek adta át. A szivattyúk által szállított víz a város különböző pontjaira a városi csővezeték-hálózaton át jutott el, melyekből a magán-bekötéseken és a megfelelő helyeken felállított közkutakon keresztül nyerte a lakosság a vizet. Eltekintve a 4360 folyóméter hosszú, 200 milliméter átmérőjű főnyomócsőtől, összesen 18 920 folyóméternyi csőhálózatot terveztek, amely a város szinte egész területére kiterjedő, 80-175 milliméter átmérőjű csövekből épült ki. A forgalmasabb tereken, valamint a szociálisan hátrányos helyzetű lakosság számára a város különböző pontjain 20 közkút létesítését tervezték. A későbbi kivitelezés során a műszaki tervben foglaltaktól annyiban tértek el, hogy a Kecelhegyen az 500 köbméteres tároló helyett 1000 köbméter térfogatú medence épült, illetve a tervezett hálózatot egyelőre nem teljes hosszában építették ki.

34 Az építési munkálatok elvégzésére irányuló ajánlatok beadásának határidejét 1903. február 2ában jelölték meg. A beérkezett 29 pályázatról 1904. április 21-én döntött Kaposvár közgyűlése. A határozat szerint a fúrási munkálatok elvégzésével Zsigmondy Béla budapesti magánmérnököt, a város általános vízművének megépítésével pedig a Herczeg testvérek pécsi illetőségű cégét bízták meg.

35 29 Németh István 30 SML alispáni 1110/1916. 31 Közgyűlési szám. 32 Holl-Ift, 31.p. 33 SML alispáni 9023/1915. 31 Holl-Ift, 31-32. p. Lásd a 2. számú mellékletet! A kaposvári vízvezeték-hálózat egészének tervdokumentációja nincsen levéltárunk őrizetében, de a Guba Sándor utcában megtalálható vízmű tervrajzai intézményünk birtokában vannak (SML V. 76.) Ji- Bereczk 177. p.