Somogy megye múltjából - Levéltári évkönyv 36. (Kaposvár, 2005)
Csóti Csaba: A Somogy megyei izraelita középponti választmány dokumentumaiból, 1868 (forrásközlés)
annál is furcsább, mivel az egyértelműen neológ Morgenstern Mihály 1 ' 2 rabbi vezetette Marcali hitközség sem kérelmének elutasítása előtt, sem azt követően nem fogalmazott meg ellenvetést a középponti választmánnyal szemben. Mindenesetre a középponti választmány jegyzőjének hisztérikusnak is tekinthető kirohanása a két hitközség ellen, jelzi, hogy Somogyban a választási előkészületek során jelentős nézeteltérések alakultak ki. Az eldurvuló megyei zsidó közéletnek tudható be Junker cikkének utolsó, retorikailag talán a legagresszívebb bekezdése is, melyben Bergel József, kaposvári zsidó orvost támadta meg. Bergelnek, aki A közelebbi izraelita congressus tagjaihoz! 143 címmel tette közzé röpiratát, Junker azt rója fel, hogy egyszerre kívánja a zsidóság összeolvadását a magyarsággal, illetve a zsidó nemzet újjászervezését, egyfajta öntudatra ébredését, amit Junker vallási okokból fakadó elzárkózásként, a kárhoztatott „kasztosodásként" igyekszik bemutatni. Annak ellenére, hogy Bergel más megnyilatkozásai alapján nem tekinthető egyértelműen sem ortodoxnak sem neológnak, amikor a Somogy hírül adta a kaposvári orvos röpiratának megjelenését, azt a szerkesztőség is héber-ortodox röplapként értékelte. 144 (Nem lehetetlen, hogy maga Bergel határozta meg így írását.) Sőt, a Bergel mellett kiálló olvasói vélemény, mely szerint Junker „megbocsáthatatlan cynizmussal" támadta az orvost, kétség kívül mérsékelt ortodox (neoortodox?), vagy inkább vallási tekintetben konzervatív álláspontot tükröz. Szerzője ugyanakkor aligha tehette magáévá a nagymihályi nyilatkozatot. 145 Míg ugyanis egyrészről arról írt, hogy Junker támadása „fényesen igazolta Bergel ár azon állítását, hogy a mai haladás táborába olyan egyének is csempészték be magukat, kik a kényelmet hajhászni és a vallás bilincseit magukról lerázni a haladás főfeltétele gyanánt tekintik" másrészt azt állítja, hogy „szakértelem és fajunk fejlődésének alapos tanulmányozása, ezen, a haladáspárt régi oskoláját jellemző tulajdonai, ezen párt új apostolai egynémelyeknél többé nem oly kellékeknek tekintetnek, melyek kell, hogy biztos alapját képezzék felekezetünk regnáló újjászervezésének. " Mù Minderre a neológok válasza egyszerűen az volt, hogy kétségbe vonták Bergel orvosi diplomájának hitelességét. 147 A választási előkészületek hangulata tehát egy valódi politikai küzdelem összes kísérőjelenségét is megjelenítette. 1868. november 18-án a felfokozott hangulatú választásokra 148 lényegében a 19. századi magyar korteskedés keretei között került sor. 149 A választó helyeken a párthívek zászlókkal vonultak fel, a kampánynak részét képezte az etetés-itatás, a helyszínen való szavazatvásárlás is. Az eredményeket a négy körzetből két helyen megóvták, az óvásoknak azonban nem lett következménye. A szavazatokat a neológ táborhoz tartozó jelöltek nyerték el. A legnagyobb meglepetés Kaposváron az orto142 Morgenstern (később: Marczali) Mihály rabbi (1824-1889), a történetíró Marczali Henrik apja. A nagymartoni és a pozsonyi jesivákban, majd a prágai egyetemen tanult. Az izraelita kongresszus egyik neológ vezéralakja, az asszimiláció híve. Már 1861-ben nyilvánosan, magyarul szónokolva lépett fel keresztények előtt is Kozma Sándor, akkor marcali főszolgabíró, később királyi ügyész országgyűlési követté választása mellett szólva. Vö. Marczali Április 5-dikén, 1861. In MI. 1861. ápr. 18. 128. p. 143 Bergel röplapjáról csak a korabeli megyei sajtó tudósításából nyerhetőek információk. Sem a Magyar Zsidó Lexikon, sem Szinnyei nem említi Bergel e művét. A Somogy Megyei Levéltárban, illetve más helyi közgyűjteményben ismereteim szerint nincs a röplapnak fennmaradt példánya. Eddigi kutatásaim alapján sem a Magyar Zsidó Levéltárban, sem az Országos Széchenyi Könyvtár törzsállományában és Judaica aprónyomtatvány gyűjteményében sem található az említett röplap. 144 Bergel József röpiratot adott ki In S. 1868. nov. 17. 3. p. /Újdonságok/ 145 1865-ben 24 konzervatív rabbi tanácskozása után kiadott, a hitéletet szigorúan a hagyományok szerint szabályozni kívánó nyilatkozat. Vö. Katz, 1999. 146 Megbocsáthatatlan cynizmussal In S. 1868. nov. 24. 3. p. /Újdonságok/ 147 Szerény kérdés intéztetik... In S. 1868. nov. 17. 46. sz. 3. p. (Beküldetett) 148 Ugyancsak a választások hisztérikus hangulatára utal, hogy a Somogy Nyílt posta című rovatában nem közölték az „Egy nagyon is szabadelvű zsidó" aláírással beérkezett levelet de jeligés válaszában a szerkesztőség úgy vélekedett, hogy „Hagyján, hogy ön személyt sért cikkében, hanem még káromkodik is. Ilyet nem vártunk egy ortodoxtól." Lásd! „Egy nagyon is szabadelvű zsidó..." In .S. 1868. nov. 17. 3. p. (Nyílt posta.) 149 Lásd! a választásról tudósító sajtóhíreket a Somogyban. Az országos viszonyokról megemlékezett a kongresszus 60. évfordulóján a Magyar Zsidó Szemle is. Vö. Hatvan év előtt In Magyar Zsidó Szemle 1929. 1. p.
