Somogy megye múltjából - Levéltári évkönyv 36. (Kaposvár, 2005)

Csóti Csaba: A Somogy megyei izraelita középponti választmány dokumentumaiból, 1868 (forrásközlés)

dox „színekben" induló nagybérlőnek, Fräystadler Antalnak

150 a veresége volt, ami a kortársak vélekedése szerint egyértelműen a szavazatok megvásárlásának volt köszönhető. A kongresszus megnyitásakor, a mandátumvizsgálatok során a kaposvári mandátum érvényessége még függőben volt. Végül a győztes, Stein Jakab megőrizhette mandátumát, igaz a mandátumvizsgálók jelentése koránt sem tisztázta őt a mandátumvásárlás vádja alól. A kongresszusi jegyzőkönyv tanúsága szerint „Stein Jakab, Kaposvár kerületi képviselő választása igazoltatott, mert a beadott óvás azon állítása iránt, miszerint a megválasztott képviselő emberei részéről és az ő nevében néhány községnek több száz forintot juttatott volna, a végre, hogy ezen községek tagjai Stein Jakabra szavazzanak, kiderítve nincs, vájjon ez összegeket a megválasztott maga és pedig szavazók megnyerésére adata legyen, és mert a jegyzőkönyv által előadott azon tény, hogy egy választó kétszer szavazott, a 48 szótöbbséggel történt megválasztás érvényét nem támadhatja meg. "

15i Ha figyelembe vesszük azt is, hogy a 24. szám alatt közölt választási jegyzőkönyvben a szavazatvásárlásról tanúskodó vallomást, illetve a kettős szavazás tényét is rögzítették, majd Stein ezek után nyilváníttatott győztesnek, egyéb intézkedés pedig nem történt, akkor a kaposvári választókerületi szavazás tisztasága feletti kételyeket legalább is alaposnak kell tekinteni. Az, hogy a Somogy megyei választás a helyi zsidóság számára milyen eredményt hozott a leginkább a megválasztott képviselők kongresszusi tevékenységén mérhető. Ez alapján elmondhatjuk, hogy a somogyi küldöttek közül a kongresszus munkálataiban kizárólag a Lengyeltóti kerület küldötte, Morgenstern Mihály vett részt. A nagy hírű marcali rabbi mind a hitközségi szervezet kapcsán, mind az iskolaügy kérdésében kifejtette a neológia álláspontját az ülések során.

152 A csurgói Mayerhoffer Salamon csupán egyszer szólalt fel a kongresszuson, mégpedig az utolsó ülésen, amikor kifejezte háláját Hirschler Ignácnak, a gyűlés elnökének. (Háláját, képviselőtársa, Kohn Sámuel, pesti hitközségi képviselő javaslatára jegyzőkönyvbe iktatták.)

153 A szigetvári Lakenbach Ignác pedig, bár szám szerint négy alkalommal hozzá szólt az üléshez, hozzászólásai egy-egy mondatra, felháborodott közbekiabálásra korlátozódtak csupán.

154 A már megismert kaposvári Stein Jakabról pedig a kongresszuson részt vevő és az „érdekesebb személyekről" arcképvázlatot készítő Tencer Pál így vélekedett: „A kaposvári képviselő még az utolsó ülésekben is bámult, hogy ő a congressus képviselője. Oly mesés dolgokat beszéltek választóihoz tartott beszédeiről, hogy mi azt merjük állítani, miszerint életében legokosabb cselekedete az volt, amidőn a congessusban fel nem szólat. Egyébiránt következetesen szavazott a szélsőjobbal és annyira érté a kalibraszt, hogy a napidíjakhoz nyúlnia sem kellett. Hisszük, hogy jövőre csak a karzatról fog bámulni. "

155 A „vesztesek" közül figyelmet érdemel még a kaposvári rabbi, Kuttna Salamon személye. Kuttnát 1854-ben, mint „konzervatív" rabbit hívták meg Kaposvárra, a reform támogató nézetei miatt a közösség „hitbuzgói" által eltanácsolt Ehrenteil Adolf helyére.

156 Kuttna ortodox rabbinak tekintette magát, 1868. július 15-én a választási szabályzatnak a rabbikat a választhatóságból eredetileg kirekesztő álláspontjával szembeni tiltakozást részben ő fogalmazhatta, első aláíróként ő jegyezte. November 24-én, a kongresszust megelőző budai rabbigyűlésen, ahol az ortodoxok minden irányzata megjelent, őt választották első jegyzőkönyvvezetőnek.

157 A lengyeltóti választókerület jelöltségét a tabi hitközség felkérésére vállalta el, nem sokkal a választások lebonyolítása előtt. Választási programot nem hirdetett, gondo150 Fräystadler (vagy Freystádtler) Antal (1814-1892): Vállalkozó, nagybérlő, kora zsidó és nem zsidó vállalkozói közéletének ismert tagja. Ez idő szerint az hg. Esterházyak kaposvári uradalmának bérlője volt. Vö. Kövér György: Bujálkodástól a nymphomaniáig. Freystádtler Flóra történetei. In Uő: A felhalmozás íve. Bp., 2002. 115-116. p. 151 Az 1868. december 10-dikére összehívott izraelita egyetemes gyűlés naplója. Gyorsírói feljegyzések szerint. Pest. 1869. IX. ülés. 2. p. 152 Uo. lásd! számos ülésen hozzászólásait! 153 Uo. XXIII. ülés. 154 Uo. XXII. ülés 16. p., XXIII. ülés, 4. p., XXXI. ülés, 7. p., XXXII. ülés, 6. p. 155 Tencer Pál: Album. Második füzet - 1869. április 26. Pest, 1869. Pesti könyvnyomda-rt. 36. p. 156 MI. 1861. jan. 10. 17. p. Róder Adolf beszámolója. Róder korabeli írása fényében úgy tűnik bizonyosságot nyert az a kutatói feltevés, mely Ehrenteil távozásának okát az ortodox-neológ ellentétben sejtette. Vö. Bősze Sándor: A szabadságharc és a kiegyezés között. In Újrakezdések. 67. p. 157 Katz, 1999. 154., 169. p.