Somogy megye múltjából - Levéltári évkönyv 36. (Kaposvár, 2005)
Récsei Balázs: „Azon mentségek és kifogásokról, melyeket a vadászok hibázás után használni szoktak" (Forrásközlés)
vadász számára (102-105. §). Elégséges indoknak számított a „Péntek volt" (101. §), baljóslatú bibliai időkre visszamenő, felmentést biztosító indoklása is. 8 Az ellenkezőjét kell kívánni, hogy valami beteljesüljön, - tehát, hogy félrevezessük a természeti erőket - ez Nimród újkori követői közt is íratlan szabály. Ennek eltévesztése nyilvánvaló oka a balsikernek: „Szerencsét kívántak a vadászathoz" (106. §).A kézirat keletkezésének valószínűsíthető korszakából származó két mérvadó lexikon, a Pallas és a Révai is tartalmaz „vadászbabonák" címszót. A 19. század végi Pallas, és az 1925-ös Révai definíciója szinte teljesen megegyezik, kivétel az, hogy csak az utóbbiban szerepel rossz ómenként a vadászathoz való szerencsekívánság. Az antiklerikális színezetű „Pappal találkoztam" (108. §) és a feministák haragjára jogot formáló „Vén asszonnyal találkoztam" (110. §) is régi, bevett, balszerencsét kimagyarázó formula. 5 A rutinosabb céltévesztők még előnyt is tudnak kovácsolni pontatlanságukból, amennyiben a széles körben elterjedt „Szerencsés voltam a szerelemben" (116. §) hivalkodással állnak elő. (Természetesen ez utóbbi érvet otthon, a feleségnél nem célszerű használni.) Az idősebb kori élvezeti sor felcserélődését takarja, ha - a vadászat előtt - az „Elfelejtettem a szobaleánytól anlaufot 10 venni" (117. §) bizalmas elszólást kell alkalmazni a balszerencsés vadászat után. 11 II. A terület A rövid II. fejezet a vadászterületre fogható okokat veszi sorra. Itt egy horrorisztikus, „Az előttem levő vértócsáról szemembe sugárzott a nap" (126. §), és egy háryjánosi, „Oly nagy rakás nyulat lőttem, hogy a rakástól nem láttam a rám futó nyulat" (133. §) érdemel elsősorban említést. III. Az időjárás A szintén rövid III. fejezet az időjárás szinte minden megnyüvánulására ráfogja, ha a vad sértetlen maradhat. Itt arra kell csak ügyelnie a vadásznak, hogy az évszaknak megfelelő természeti jelenségre hárítsa, ha nem tudja feltenni a koronát a cserkészésre, azaz hoppon marad. Ki tudja, hol folyhatott az a sikertelen vadászat, mely után a „Rossz világítás volt" (135. §) kifogást el lehetett sütni. Szerencsére a „Napba lőttem" (134. §) kitétel után nem következett, hogy „eltaláltam, de nem esett le". PV. A ruházat „A 19. század második felében már érvényesült az a mechanizmus, amely révén a divatkövetés sebessége erősen függött a társadalmi hovatartozástól. " u A ruházatnak a vadászatot negatívan befolyásoló tényezőit taglalja a IV. fejezet. Ebből kiderül, hogy a szabók és kalaposok nem álltak hivatásuk magaslatán, és ezért gyakran miattuk lehetetlen 3 „A régi vadászok bizonyos napok iránt is előítéletet tápláltak, igy a pénteket határozottan szerencsétlen napnak tartották; de a vasárnap se hozott szerencsét. A dátumok közül a 13-ika föltétlenül a legszerencsétlenebb numerusnak vallatott." Vadászhit 21. l> Pallas 575. p., Révai 697. p., Vadászhit 15. p.: „Az első találkozásokat illetőleg, fatális jelentőségre nézve a vénasszony és a pap egyrangunak tartatott; csak a szembe hozott üres koporsó, vagy a temetés jelentett még rosszabbat... Sok régi vadász vénasszonnyal, vagy pappal találkozva útjában, azonnal visszafordult; ugyanúgy cselekedtek némelyek, ha 'jó szerencsét' kívántak nekik útravalóul." 10 Anlaufen (2): átvitt értelemben: lerohan, kipróbál, megostromol. 11 „Következményeiben igen gazdag sikert igérő vadászregulának tartatott vadászatra való elindulás előtt a fiatal vászoncselédekkel való közelebbi és legközelebbi érintkezés, kézfogás, vagy ölelkezés stb., sőt a lopott csók, kellemes tapintások, avagy a szerelem völgyében való kotorászás művelete valóságos büverőt rejtett magában a vadászsikerek előidézésre nézve." Vadászhit 19. Lásd még! Fáczányi Ödön: Vadászmagatartás. Nimród Vadászújság, Bp., 1999. „Különös bűverővel bír - kujonok szerint - egy fiatal lányt, annak genitáliáját megsimogatni vagy néhány szőrszálat megszerezni tőle; ez - sodorgatva - tartósan biztosítja a jó szerencsét..." 12 Gyáni Gábor - Kövér György: Magyarország társadalomtörténete a reformkortól a második világháborúig. Bp., 1998, 126. p.
