Somogy megye múltjából - Levéltári évkönyv 36. (Kaposvár, 2005)

Gonda Gábor: Nagynyárád 1944-1948. Egy esettanulmány

3. : A vizsgált személy bár hitlerista szervezetnek bizonyíthatóan nem volt tagja, ám annak célkitűzéseit támogatta. 4. : A vizsgált személy hitlerista szervezeteknek sem tagja, sem támogatója nem volt. A bizottság a rendelet 6.§-a alapján külön kérésre azt a megállapítást tehette, „hogy egyes német nemzetiségű személyek a hitlerista terror ellenére is nemzethűségüknek és demokratikus érzelmüknek bizonyosságot adtak."

58 Önmagában tehát nem volt elég a Volksbundtól való passzív elhatárolódás. Az egyes kategóriákba történő minősítéseknek komoly személyi és vagyonjogi következményei voltak: Akit a 4.§ 1. pontja alapján minősítették azt internálták és minden birtokát elkobozták. A 4.§ 2. pont alá esőket munkaszolgálatra kötelezték, illetve összeköltöztették, birtokaikat elkobozták. A4. § 3. kategóriába tartozók kötelesek voltak „ingatlan vagyonukkal az országos telepítési akció rendelkezésére állni,"

59 házaikba befogadni a kiköltözetett 4.§ 1-2. pont alá esőket, élelmiszerkészleteiket és gazdasági felszereléseiket a telepesekkel megosztani. A rendelet 6. §-a alá esők nem, de a 4. § 4. hatálya alá tartozók kötelesek voltak az el-, illetve összeköltöztetetteket házaikba befogadni. A bizottságok 1945 őszén kezdték meg tényleges munkájukat. Először a német nemzetiséget vallókat igazoltatták, mert az ő körükből lehetett nagyobb számú volksbundvezető, -tag, illetőleg támogatóra, így a telepítések szempontjából nagyobb mennyiségű elkobzandó birtokra számítani. 1945 decemberére a 303 000 ezer magát német nemzetiségűnek valló személyek közül 69 520 háború alatti magatartását bírálták el és 38%-uknál rendeltek el vagyonelkobzást. Ezzel a százalékaránnyal számolva az igazolások befejezéséig a maradék 273 000 személyből 103 000 birtokra lehetett volna számítani. Az elkobzott birtokok nagysága átlagosan 1,4 kh volt, mert főleg a szegényebb németek voltak a Volksbund tagjai. Nyilvánvaló volt, hogy az így felszabaduló földbirtokmennyiség messze nem lesz elég az igényjogosultak kielégítésére. A bizottságok többek között azért nem fejezhették be a tevékenységüket, mert 1945 decemberében kiadott 12 330. M. E. sz. rendelet kihúzta a jogi alapot alóluk, és az egyéni elbírálások helyébe a törvényellenesen felhasznált népszámlálási statisztikák léptek. A járási II. sz. nemzethűségi igazolóbizottság Csáky István mohácsi ügyvéd elnöklete és változó behívott bizottsági tagok részvétele mellett 1945. szeptember 6-19. között működött Nagynyárádon. Az igazoló eljárás során 45 személyt minősítettek a 4. §. 1., 130 személyt a 4. § 2., 27 személyt a 4. § 3. és 595 személyt pedig a 4. § 4. hatálya alá esőnek. Külön kérésre elkészítettek egy névjegyzéket a rendelet 6. §-a alá esőkről is, amely szerint ebbe a kategóriába 352 személy tartozott.

00 Mivel a hiteles Volksbund-taglisták és névjegyzékek a tárgyalás időpontjaiban már nem álltak rendelkezésekre, az eljárások során lehetőség nyílt visszaélésekre, személyes bosszúkra. A négy kategória szerint minősítettek névjegyzékeinek nyilvánosságra hozatala után szinte egymást érték a fellebbezések a Megye Földbirtokrendező Tanácshoz a bizottság határozatainak vagyonjogi következményei ellen.

61 58 Uo. 59 Uo. 60 BML BMF A járási II. sz. nemzethűségi igazolóbizottság tárgyalásainak jegyzőkönyvei. 61 Lásd! BMF 6265/1945., 6547/1945., 6541/1945., 6427/1945., 6265/1945., 6373/1945., 6546/1945., 6374/1945., 6369/1945., 6706/1945., 6898/1945.