Somogy megye múltjából - Levéltári évkönyv 36. (Kaposvár, 2005)
Csóti Csaba: A Somogy megyei izraelita középponti választmány dokumentumaiból, 1868 (forrásközlés)
A kongresszusi választás korának somogyi zsidósága a statisztikai adatok és összeírások tükrében A Somogy megyei zsidóság történetének feltárt forrásai szegényesek. A 20. század előtti somogyi hitközségek fennmaradt eredeti iratanyaga forrásértékét tekintve elhanyagolható. Megyénk vonatkozásában a korabeli közigazgatási iratanyagból válogatott modern, a zsidóságra vonatkozó forrásgyűjtemény egyik történeti korszak vonatkozásában sem látott napvilágot. 10 A rendelkezésre álló, a zsidóság 18-19. századi történetét vizsgáló, kevés számú helytörténeti feldolgozások a legújabb időig egy-egy részproblémát vizsgáltak csupán, melyek közül egyik sem érintette tárgyalt korszakunkat. 17 Mindezek ismeretében a bevezető tanulmányban elsősorban arra törekszünk, hogy részben a most feltárt iratanyag segítségével, részben a rendelkezésre álló irodalom és a statisztikai adatok alapján vázlatosan áttekintsük a somogyi zsidóság korabeli térbeli elhelyezkedését. Ha a korabeli zsidóságnak az izraelita kongresszus korában a Somogy megyén belüli arányát, illetve létszámát kívánjuk vizsgálat alá venni, akkor elsősorban az országos statisztikákra támaszkodhatunk. 1. táblázat: Az egyes vallási felekezetek létszáma és a zsidóságnak az összlakossághoz viszonyított százalékos aránya 1870-ben Somogy megyében, járásonként.' 8 Járás neve Római katolikus Görög katolikus Görögkeleti Evangélikus Református Egyéb keresztény Zsidó Összesen Központi 13 487 1 4 195 2162 1362 (7,91%) 17.211 (100%) Kaposi 35 988 24 2051 9645 2053 (4,12%) 49.761 (100%) Igali 38 534 2 5145 12 482 2859 (4,84%) 59.022 Marcali 47 961 1 48 7561 7704 1965 (3,01%) 65.240 (100%) Babocsai 30 829 2 740 20 727 1839 (3,39%) 54.137 (100%) Szigetvári 29 417 28 62 111 13 139 1 1426 (3,22%) 44.184 (100%) Összesen 196 216 54 118 15 803 65 859 1 11.504 (3,97%) 289.555 (100%) 16 A zsidóság történetének forrásai a 19. század második felének vonatkozásában ma is a kevéssé feltárt források közé tartoznak. Valójában az e tárgyban példaértékűnek tekinthető Zala megyei forráskiadványok sem ennek a korszaknak a dokumentumait, hanem az 1716-1849, illetve az 1919-1945. évekre vonatkozó forrásokat tartalmazzák. Vö. A Zala megyei zsidóság történetének levéltári forrása 1716-1849. Szerk. Németh László. Zalaegerszeg, 2002. ZML. Zalai gyűjtemény 52. és Együttélés és kirekesztés Zsidók Zala megye társadalmában 1919-1945. Szerk., bev. Németh László-Paksy Zoltán. Zalaegerszeg, 2004. ZML. Zalai gyűjtemény 58. 17 Lásd! Harsányi László: A kaposvári zsidók múltjának kezdetei. In MIOK Évkönyv 1977-78. Szerk. Scheiber Sándor. Budapest, 1978. 187-202. p., Bősze Sándor: Az 1883. évi Somogyi antiszemita zavargások. In Somogy megye múltjából. Levéltári Évkönyv 22. Kaposvár, 1991. SML. 73-95. p. Nagy Pál: Somogy megye zsidósága Mária Terézia korában. In Zsidósors a Délkelet-Dunántúlon a XVIII. századtól a holocaustig. Szerk. Szili Ferenc. Kaposvár, 1994. SML. 5-45. p. (a továbbiakban: Nagy, 1994.), Szili Ferenc: A zsidók kereskedelmi tevékenysége Somogyban a kései feudalizmus időszakában. In Uo. 55-74. p. (A továbbiakban: Szili) Jelen kézirat elkészülte után jelent meg a Somogy megyei zsidóság történetével foglalkozó tanulmánykötet, benne Récsei Balázsnak az 1867-1914 közötti korszakra vonatkozó tanulmányával. Bár Récsei alapos áttekintést nyújt a teljes korszak helyi „zsidótörténelméről", az izraelita kongresszus kérdésével, illetve az 1860-as évek somogyi zsidóságtörténetének elemzőbb vizsgálatával - terjedelmi okokból - csak érintőlegesen állt módjában foglalkozni. Vö. Újrakezdések. Zsidósoros Somogy megyében a XVIII. századtól napjainkig. Szerk. Bősze Sándor. Kaposvár, 2005. Bét Ólám Alapítvány. (A továbbiakban: Újrakezdések.) 13 A Magyar Szent Korona országainak az 1870. év elején végrehajtott népszámlálás eredményei a hasznos házi állatok kimutatásával együtt. Szerkesztette és kiadja az Országos Magyar Kir. Statistikai Hivatal. Pest. 1871.
