Somogy megye múltjából - Levéltári évkönyv 36. (Kaposvár, 2005)
Csóti Csaba: A Somogy megyei izraelita középponti választmány dokumentumaiból, 1868 (forrásközlés)
A somogyi zsidóság aránya az összlakossághoz viszonyítva az 1870. évi statisztikai adatok alapján 3,9% volt, ami alig haladta meg az országos átlagot (3,6%). 19 Az országos és megyei arányokat lényegesen meghaladó értéket csak a központi járás területén tapasztalhatunk, amely járás az ekkor már jelentős zsidó lakossággal rendelkező megyeszékhelyet, Kaposvárt és környékét jelentette. 20 2. táblázat: A Központi járás településein a zsidó lakosok száma és az egyes települések összlakosságához viszonyított arányuk 1869-ben. 2 ' Település A zsidóság létszáma (fő) A zsidóság aránya az összlakossághoz képest (%) Kaposvár 1078 16,2 Juta 8 0,98 Kaposfüred 11 1,42 Kaposmérő 93 8,82 Kaposújlak 13 2,74 Orci 7 1,59 Sántos 10 2,19 Szenna 10 0,79 Szentjakab 0 0 Taszár 4. 0,51 Toponár 109 5,36 Tóröcske 7 1,28 Zimány 12 1,72 Zselickislak 0 0 Zselicszentpál 0 0 Érdemes azonban figyelembe venni, hogy 1844-ben, amikor a megye zsidó lakossága csupán 5580 fő volt, a Kaposvári járás - akkor Kaposvárral együtt - összesen 1639 zsidó lakossal rendelkezett. 22 Az abszolút számokat vizsgálva azonban az is nyilvánvaló, hogy, szemben az 1844. évi helyzettel, nem a Kaposvári, hanem az Igali járás területén élt a legtöbb izraelita, igaz, ebben az is szerepet játszott, hogy a Központi járás létrejöttével Kaposvárt „kivonták" a Kaposi járás területéből. Az Igali járás „előrelépése" a zsidóság létszámának rangsorában mégis figyelmet érdemel, mert ennek okaként a később, közvetlenül 1868 után, Somogy megye egyetlen ortodox hitközségévé alakult Tab község jelentős létszámadatait sejthetjük. (Vö. 646 fő. A tabi zsidóság a település összlakosságának 28,05%-a, az Igali járás zsidó lakosságának 22,59%-a, Somogy megye zsidó lakosságának 5,61 %-a volt.) 23 . Az 1870. évi népszámlálás adatainak elemzése során nem hagyható figyelmen kívül az sem, hogy az adatfelvételre valójában nem a hivatalosan megadott tárgyévben, 1870-ben, hanem 1869ben, egy évvel az emancipációs törvény életbe lépése után került sor. Ez egyben azt is jelenti, hogy mindössze egy év telt el az egyenjogúsítás óta. Vagyis az 1868. és az 1869. évi adatok együttes vizsgálatának eredményei esetében okkal feltételezhető, hogy megközelítőleg hű képet kaphatunk a zsidó19 A Magyar Szent Korona országainak az 1870. év elején végrehajtott népszámlálás eredményei a hasznos házi állatok kimutatásával együtt. Szerkesztette és kiadja az Országos Magyar Kir. Statistikai Hivatal. Pest. 1871. 54. p. 20 Itt mondok köszönetet Récsei Balázs segítségéért, aki a Központi járás 1868-ban „aktuális" községlistájára vonatkozó kutatásai eredményét rendelkezésemre bocsátotta. 21 Forrás: Újrakezdések. (Récsei Balázs: Somogy megye településein lakó izraeliták száma és aránya 1870-1910.) 249-255. p. 22 Szili, 70. p. 7. számú melléklet. 23 Vö. Újrakezdések.
