Somogy megye múltjából - Levéltári évkönyv 36. (Kaposvár, 2005)

Halász Imre: Somogy turizmusáról „Az utas könyve" turisztikai kínálata alapján

1920 és 1930 között a városok ezért inkább maguk igyekeznek tenni valamit a vendégforgalom érdekében.

4 Ekkor jöttek létre az idegenforgalmilag már akkor is jelentős szerepet játszó települések mellett az ekkor még súlytalan városok idegenforgalmi irodái, és jelentek meg az első kiadványok, városkalauzok, melyekkel elsősorban a magyar nyelvű, tehát a belföldi látogatóknak akartak információkat nyújtani. Ezen kiadványok sorába illeszkedik az 1928 második félévében megjelent „Kaposvári kalauz,"

5 amit az első kaposvári útikönyvnek is tekinthetünk. A zsebkönyv méretű, 2 pengőért kapható, címlapján a város színes nyomású címerével, s hátsó keményfedelű borítólapja előtt kihajtható, 60 objektumot feltüntető nagyon jó áttekintést biztosító várostérképpel tökéletes tükre az adott időszak Kaposvárának. A kötetet egyaránt haszonnal forgathatta a somogyi megyeszékhelyre érkező turista és az üzletember. Vétek György polgármester kétoldalas előszava után hat fejezetből tudhatta meg a korabeli ideutazó mindazt, amit akkor a városról egy nem kaposvári átlagembernek tudni illett. A könyv érdemi része rövid - 9 oldalas, Kaposvár hajdana címet viselő fejezet - várostörténettel indul, majd „A mai Kaposvár" rész a város topográfiai kialakulását adja. A harmadik fejezet ezt a topográfiai leírást folytatja „Utcák, középületek, nevezetességek" címmel, „Tájékozódás a városban" alcímmel. Az ezutáni két fejezet, a „Kaposvár modernizálódása" és a „Szép Kaposvár" kialakulása rövidebben a Vétek Lajos polgármestersége előtti, ám döntő részében a polgármester hivatali ideje alatti városfejlődést mutatta be, A „Kaposvár üzleti világa" című hatodik fejezet hat oldalon vette számba szinte az összes gyárat, üzemet, takarékpénztárt és vállalkozót. Ezeknek a vállalkozásoknak hirdetéseit találjuk meg a 60-84. oldalakon. A valóban hasznos zsebkönyvben szinte valamennyi épület fényképe megtalálható, melyre joggal lehettek büszkék a korabeli kaposváriak. így szerepel benne a városháza, a Kossuth-szobor, a plébániatemplom, a színház az 191 l-es megnyitásakor készült fotón, az evangélikusok ideiglenes temploma, a vármegyeház főépülete, az állami reálgimnázium, a zsinagóga, a Nemzeti Kaszinó épülete, a Katolikus Kör épülete, a református templom, a posta épülete, a tüdőkórház, a Kaposvári Anya- és Gyermekvédő Egyesület Anyaotthona, a polgári fiúiskola, az iparosok székházának homlokzati rajza, a Pécsi utcai római katolikus templom, továbbá a modern ipari üzemek közül a távvezetékes villany áramváltó központja, a városi fertőtlenítő intézet, a Keleti Temető ravatalozója, a leánygimnázium, továbbá a polgármester képe és az 1686-ban a várról készült festmény reprodukciója. A 20. század második évtizedében folyamatosan növekvő beutazó vendégforgalmat produkált Magyarország, ezt döntő mértékben a fővárosban, kisebb mértékben pedig a fürdőhelyeken. A hirtelen megnövekedett érdeklődés egyik oka a korona inflációjában keresendő. A pénz értékvesztését ugyanis nem kísérte azonos mértékben a belföldi árszínvonal emelkedése, ennek következtében a stabil valutájú küldő országoknak Magyarország a kontinens egyik legolcsóbb országává vált, és ez nagyban növelte idegenforgalmunk versenyképességét. 1923-ban a londoni székhelyű Thomas Cook utazási iroda azzal a szándékkal jelent meg Magyarországon, hogy felvegye útiterveibe.

6 Az Idegenforgalmi Érdekeltségek Szövetségének 1925-ben történt megalakulása már szakma szerveződésének és érdekképviseleti munkájának kezdetét jelentette.

7 A gazdasági stabilizáció és társadalmi konszolidáció eredményeként 1926-tól töretlenül fejlődött a magyarországi idegenforgalom. A folyamatosan érkező külföldi turisták mellett egyre erősödött a belföldi vendégforgalom is. Mind a nemzetközi, mind a belföldi utazások döntő többségében Budapestre irányultak. A főváros már ekkor is négyévados idegenforgalmat bonyolított le, nem kis mértékében fürdőváros jellegének és kiemelkedő kulturális vonzerejének köszönhetően. Ezzel párhuzamosan egyre nagyobb mértékben látogattak vendégek vidéki gyógyfürdőinkre is, elsősorban a MÁV által bevezetett kedvezménynek köszönhetően, ugyanis a külföldiek számára a vasúttársaság 50 %-os visszautazási kedvezményt adott. Ugyancsak 1926-ban szervezték meg a külföldiek számára az első vidéki vadászati kirándulást is, továbbá a belföldi turizmust élénkítendő indították be ugyanezen esztendőben a csoportos iskolai 4 A turizmus kézikönyve. Bp., 1998. Közgazd. és Jogi K. Függelék. Szemelvények a magyarországi turizmus törté netéből. 11. p. (a továbbiakban: A turizmus kézikönyve) 5 Kaposvári kalauz. Összeáll. Thúry Zsigmond. Kaposvár, 1928. Szerzői kiadás. 84 p. 6 A turizmus kézikönyve, 12. p. 7 Uo. 11. p.