Somogy megye múltjából - Levéltári évkönyv 36. (Kaposvár, 2005)
Halász Imre: Somogy turizmusáról „Az utas könyve" turisztikai kínálata alapján
kirándulásokat többnyire a Balatonhoz - de nem maradtak ki ebből Magyarország vidéki városai sem. 8 Ennek az akciónak egyértelmű kedvezményezettje volt a somogyi Balaton-part. Ennek a rövid idejű, ám töretlen fejlődésnek vetett véget a gazdasági válság. 1930-körül már jelentősen csökkent a Magyarországra érkező külföldi turisták száma, a korábbi keresletnek ekkorra már nyomát sem találjuk 9 . A külföldi vendégek elmaradásával egyidőben új piacok után kellett nézni, s ezt a piacot a belföldi turizmus mindez ideig eléggé mostohán kezelt szegmensében találták meg. Elsősorban a városi - mindenekelőtt a fővárosi - lakosság szélesebb fizetőképes rétegeit próbálták megcélozni az új termékekkel, s egyrészt a falusi vendéglátás olcsóságával, másrészt a MÁV által szervezett ún. „filléres vonatokkal." Ezeket a filléres vonatokat az olaszországi treno popolare-k hallatlan sikerén - 1936-ban 12 millió utasuk volt - felbuzdulva szervezte meg a MÁV. Ezek a különvonatok harmadosztályú kocsikkal közlekedtek, bevallott céljuk a nagy tömegforgalom - sikeres - lebonyolítása volt. Olcsóságukkal, ezáltal a kevésbé tehetős rétegek turizmusba való bekapcsolásával, tagadhatatlanul demokratizálták az utazást. Az utazásokat elsősorban az IBUSZ szervezte, itt árusították a jegyeket is. A különvonatok elsősorban a vidéki városokba, a tokaji szüretre, a szabadtéri játékokra, különböző versenyekre, ünnepségekre, kongresszusokra és egyéb rendezvényekre vitték utasaikat, és nagyon rövid idő alatt hallatlan népszerűségre tettek szert. Később már nem csak Budapestről, hanem más vidéki városokból is indultak ezek a gyorsan népszerűvé váló szerelvények. Az első filléres vonat 1932. március 27-én indult Budapestről Szegedre, míg az utolsó 1940. november 9én - szintén - a fővárosból Kolozsvárra. Ezután a forgalmat a háborús események miatt korlátozták. 10 A MÁV „filléres vonatainak" forgalma Ev Indított vonatok száma Utasok száma 1932 217 232 783 1933 236 232 806 1934 211 212 426 1935 168 176 818 1936 179 179 548 1937 176 167 528 1938 105 94 553 1939 90 74 995 1940 24 16 930 9 év alatt összesen 1 406 1 388 381 Kaposvárra is ilyen vonatok érkeztek a Virágos Hét rendezvényei idején. A filléres vonatokkal azonban csak a kirándulóturizmust sikerült fejleszteni, igaz, azt rendkívüli mértékben. Ezzel nem sikerült megoldani a nem üdülőhelyen eltöltendő vendégéjszakák számának növelését, a magyar vidék bekapcsolását az idegenforgalomba. Az 1929-ben alakult, majd 1932-ben újjászervezett Országos Magyar Weekend Egyesület, mely később az Országos Magyar Vendégforgalmi Szövetség nevet vette fel. 11 Ez a szervezet az 1930-as évek közepétől óriási erőfeszítéseket tett annak érdekében, hogy a korábban már idegenforgalmi vonzerővel rendelkező városok, Balaton- és Duna-parti települések mellett a falvak tucatjait vonják be a vendégfogadásba, mai fogalmaink szerint a falusi turizmus vérkeringésébe. „Az utas könyve" első kiadásának megjelenése évében Magyarország 127 faluját sikerült a szervezetnek bevonni a falusi vendéglátásba, ezek a falvak „civilizált színvonalon álló ellátást tudtak biztosítani a városok 3 Uo. 12. p. 9 Uo. 13. p. 10 Klaudy József: Az európai legelső nemzeti utazási iroda története. A MÁV hivatalos menetjegyirodájának negyven éve. (Bp. 1943.) 74-75. p. "A turizmus kézikönyve, 13. p. A falusi vendéglátás kezdeteiről részletesen lásd! Kenéz Győzőné: Falusi turizmus fejlesztése a harmincas években (A falu, 1996/4. 69-73. p. Közli: A falusi turizmus hagyományai, szerk. Kovács Dezső Bp., 2003. Mezőgazda K. [a továbbiakban: Kovács, 2003] 26 -30. p.)
