Somogy megye múltjából - Levéltári évkönyv 36. (Kaposvár, 2005)
Halász Imre: Somogy turizmusáról „Az utas könyve" turisztikai kínálata alapján
SOMOGY TURIZMUSÁRÓL „AZ UTAS KÖNYVE" TURISZTIKAI KÍNÁLATA ALAPJÁN HALÁSZ IMRE 1940-ben már harmadik kiadásban jelentet meg Kaffka Károlynak, az Országos Magyar Vendégforgalmi Szövetség ügyvezető alelnökének szerkesztésében „Az utas könyve", a magyar utazási kézikönyv és útmutató, a városok, a gyógyfürdők, az üdülő- és nyaralóhelyek, az egészségügyi, Sportes turisztikai intézmények részletes ismertetője. A kötet megjelenéséig kiadott ismertetők közül ez volt a legrészletesebb magyarországi útikönyv, amely szerkesztésében, stílusában, valamint adatgazdagságában szinte mindenben megfelel a napjaink egyre szaporodó útikönyveivel szemben támasztott szakmai kritériumnak 1 . A kötet öt évvel korábban megjelent első kiadásának előkészítése is óriási munkát igényelt, hisz tulajdonképpen ekkor vették azonos szempontok szerint számba a két világháború közötti Magyarország teljes vonzerőleltárát. Az első kiadást követő fél évtized alatt további folyamatosan bővített, javított és aktualizált - kötet látott napvilágot. Kiegészítő füzetek - ideiglenes ismertetők - is megjelentek az időközben visszacsatolt területekről, a Felvidékről és a Kárpátaljáról, hogy a magyarországi közigazgatás megjelenésével szinte egy időben bekapcsolhassák a belföldi turizmus vérkeringésébe az addigi „külföldet" is. 2 A 20. század harmincas éveitől egyre nagyobb erőfeszítéseket tettek a felelős szakemberek a szélesebb városi tömegek által kevésbé ismert magyar falvaknak a vendégfogadásba történő bekapcsolására, hogy ezzel egyrészt pihenési, kikapcsolódási lehetőséget teremtsenek a jövedelmében is folyamatosan gyarapodó városi lakosságnak, másrészt pedig alternatív jövedelemszerzési lehetőséget adjanak a vendégfogadásra alkalmas falusi fogadóknak, családoknak. Tulajdonképpen ekkor teremtődnek meg a feltételei szélesebb körben annak a falusi vendéglátásnak, amit napjainkban falusi turizmusnak neveznek. Ekkor szervezték meg a - bár korábban is létező, de ekkor még kevésbé jelentős - fizető-vendéglátó szolgálatot is, ezúttal már az egész országra kiterjedően. Az Országos Magyar Vendégforgalmi Szövetség (OMVESZ) egy minősítési rendszert dolgozott ki. Ugyanakkor rendszeresített egy táblát, hogy egyrészt a fizető-vendéglátó magánházakat megismerjék a nyaralók, másrészt ez a tábla egyfajta garanciát is jelentett a vendégek számára, ilyen táblát ugyanis csak olyan ház tulajdonosa kaphatott, aki az OMVESZ által előírt követelményeket teljesítette, azoknak minden tekintetben megfelelt, így „ezen házak ellenőrzés alatt állanak". A fektetett téglalap alakú táblán az OMVESZ kör alakú emblémája - benne kerítést megszakító nyitott székelykapu, felül félkörívben OMVESZ, a kerítés alatt vízszintesen „Nyaraljunk itthon!" felirat - mellett a „FIZETŐVENDÉGLÁTÓD" felirat volt látható 3 . Az első világháborút követő esztendőkben nehezen talált magára az idegenforgalom, jóllehet egyre több már meglévő, illetve frissen alakult szervezet igyekezett azt kimozdítani a holtpontról. 1918 előtt a turizmust a Belügyminisztérium felügyelte, ekkor került át ez az ügykör a Kereskedelmi Minisztériumhoz, s még az Osztrák-Magyar Monarchia időszakában - igaz annak utolsó hónapjaiban - 1918 áprilisában meg is kezdte működését az első magyar idegenforgalmi szervezet, az Országos Idegenforgalmi Iroda, melynek elsősorban a beutazó turizmus fejlesztése - lett volna - a feladata. Közvetlenül a háború és a forradalmak után a belpolitikai helyzet nem kedvezett az idegenforgalomnak, természetesen el is maradtak a turisták. 1920 után azonban - a konszolidációval - újabb lehetőségek teremtődtek, elsősorban az idegenforgalom egyik legfontosabb tényezője: a biztonság. Ekkor még gyenge volt az állami irányítás, amely tulajdonképpen rábízta a turizmus fejlődését a piacra, 1 Az utas könyve. Magyar utazási kézikönyv és útmutató. Városok, gyógyfürdők, üdülő- és nyaralóhelyek, egészségügyi, sport- és turisztikai intézmények részletes ismertetője. A könyv alapítója: gróf Széchenyi Károly, az OMVESZ országos elnöke, szerk. Kaffka Károly. 3. kiadás. Budapest, 1940. Az Országos Magyar Vendégforgalmi Szövetség, (a továbbiakban: Az utas könyve) 2 Harsányi Zsolt: Előszó. Az utas könyve, III. p. 3 Az utas könyve, 2. p.
