Somogy megye múltjából - Levéltári évkönyv 36. (Kaposvár, 2005)

Gyenesei József: Kísérletek a vármegyei közigazgatás megreformálására az 1920-as években (Első közlemény) Forrásközlés

élt a Közigazgatási Bíróságnál, amely Wlassics Gyula

40 elnökletével meghozott ítéletében helyt adott Zala vármegye panaszának. Az alig helytálló indoklás szerint a vitatott felirat a Nemzetgyűlés tagjainak „összműködését" tette csupán bírálat tárgyává, ez pedig nem törvénybe ütköző.

41 A módosított elképzelések és a vármegyék országos gyűlése A vármegyék tiltakozása miatt a belügyminiszter az önkormányzati szervek újjáépítését célzó törvényjavaslatok visszavonására kényszerült, döntését azonban a Nemzetgyűlését előtt a kormány átalakításával indokolta: „Van a törvényhozás előtt már e tekintetben javaslat, mivel azonban ezek a javaslatok a jelenlegi kormány álláspontját nem mindenben fedik, ezeket a javaslatokat van szerencsém ez alkalommal visszavonni. Az idő tekintetében nem adhatok kifejezett választ arra nézve, hogy mely napon, illetve janaár mely hetében fog foglalkozni ezzel a törvényhozás, de én az újabb javaslatokat minél előbb be fogom adni... Én a magam részéről ezen javaslatok sorsához kötöm az állásomat, mert abban a meggyőződésben vagyok, hogy a nemzetnek feltétlen érdeke az, hogy ezeket a javaslatokat tető alá hozhassam."

42 Ferdinandy 1921. január 12-én a Belügyminisztériumban a főispánok részvételével tartott értekezletet a közigazgatási reform kérdésében. A kidolgozott tervezet az önkormányzati testületek összetétele és a választójog feltételei tekintetében visszatérést jelentett a miniszter legkorábbi elképzeléseihez.

43 A belügyminiszter január végén jelezte, hogy a törvényhatósági választójogról szóló új törvényjavaslat elkészült, és még hozzátette reméli, hogy a Nemzetgyűlés gyorsan elfogadja a javaslatot és akkor március második felében megtarthatók a törvényhatósági választások.

44 Hamarosan kiderült azonban, hogy a tervezett önkormányzati reformok ellen eddig felirati úton tiltakozó vármegyék semmifajta változtatást nem fogadnak el. Elutasító álláspontjuknak a törvényhatósági autonómia megbolygatása ellen tiltakozó országos gyűlésen is hangot adtak. A vármegyék Pálóczi Horváth István, Patay Tibor, gróf Ráday Gedeon és gróf Teleki Tibor, Pest-Pilis-SoltKiskun vármegyei bizottsági tagok által meghívott képviselőinek a törvényhatósági reform ügyét tárgyaló értekezletére február 9-én Budapesten, Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegye székházának közgyűlési termében került sor.

45 Az összegyűltek elnöknek gróf Teleki Józsefet, társelnöknek pedig Patay Tibort választották meg, az előadói tisztet báró Kaas Albert töltötte be. A felszólalók közt volt többek között báró Prónay Dezső, Rákosi Jenő, Ujfalussy Dezső, Rakovszky Iván, gróf Almássy Imre, Mattá Árpád, Farkas Géza, gróf Keglevich Gyula.

46 A történelmi Magyarország vármegyéiből egybegyűltek állásfoglalá-sukban hangot adtak a magyar alkotmányos szabadság évszázados bástyáit alapjaiban támadó törekvések miatti aggodalmuknak: „...az értekezlet leghatározottabban állást foglal minden olyan időszerűtlen reform ellen, amely a jogfolytonosságot úgyszólván egyedül képviselő törvényhatósági és községi szervezetnek törvényes rendszerét megbolygatni vagy átalakítani akarja és ezen törekvésekkel szemben egyértelmű tiltakozását és állásfoglalását jelenti ki és kívánja, hogy míg a nemzet alkotmányos tényezői az ország ezen egyik legéletbevágóbb kérdésében nem határozhatnak, minden reformtervezet mellőztessék. "

4? Az értekezlet összehívói az elfogadott határozatot eljuttatták a kormányzóhoz és a kormányhoz, valamint közölték valamennyi vármegyei törvényhatósággal egyöntetű állásfoglalást kérve tőlük. A résztvevők elhatározták, hogy a vármegyék közötti állandó és szoros kapcsolat fenntartása érdekében megalakítják a Vármegyei Országos Bizottságot. A bizottság felada40 Wlassics Gyula (1852-1937): A zalaegerszegi születésű jogász professzor 1906-tól 26 éven át töltötte be a Közigazgatási Bíróság elnöki tisztét. 41 A közigazgatási bíróság ítélete. In MK. 1921. máj. 29.. 1-4. p.; Németh László: A Közigazgatási Bíróság ítélete a vármegyei autonómia tárgyában (1921). In Wlassics Gyula és kora. Szerk. Kapiller Imre. Zalaegerszeg, 2002. 130150. p. 42 Napló VII. kötet 253. p. 43 Budapesti Hírlap (a továbbiakban: BpH) 1921. jan. 13. 1-2. p. 44 Pesti Hírlap 1921. jan. 29. 1.. 45 SML alispáni 303/1924-es alapszámhoz tartozó 3217/1921. iktatószámú irat. 46 Pesti Hírlap 1921. febr. 10., 3. p. 47 SML alispáni 303/1924-es alapszámhoz tartozó 4632/1921. iktatószámú irat.