Somogy megye múltjából - Levéltári évkönyv 36. (Kaposvár, 2005)
Gyenesei József: Kísérletek a vármegyei közigazgatás megreformálására az 1920-as években (Első közlemény) Forrásközlés
nél részletesebben és pontosabban állapította meg. Különösen indokolt volt ez, mert „a háború és a forradalmak alatt az emberi jellemnek oly sok, sajnálatos megtántorodását tapasztalhattak. " }A Ezzel a szabályozással kívánták biztosítani, hogy a „hazafiatlan" és „megbízhatatlan" elemek ne vehessenek részt a közügyek intézésében. Az összes választhatók sorából történő választást a jelölés folyamata előzte volna meg. A jelöltté válást legalább 100 választó írásbeli ajánlásának megszerzéséhez "kötötte a tervezet. A törvényjavaslat indoklásában leírtak szerint a választási rendszer demokratikus vonásait kívánta a belügyminiszter erősíteni a községenkénti titkos szavazás bevezetésével. Ferdinandy javaslata számolt a virilizmus intézményével, de már a legtöbb adót fizető tagok is a választókerületenként megtartott választás útján kerültek volna be az önkormányzati testületbe. A belügyminiszter a virilizmus fenntartásának szükségességét egyfelől azzal indokolta, hogy a gazdasági közületként is működő vármegyei önkormányzat belső gazdasági ügyeinek intézésénél a részvétel lehetőségét feltétlenül biztosítani kell azoknak, akik ezekben az ügyekben gazdaságilag a legnagyobb mértékben érdekelve vannak. Másrészt, mint mondta a törvényhatósági bizottságnak a közhatalmat gyakorló tevékenysége szempontjából sem lehet a virilizmust teljesen mellőzni, mert a bizottságnak ennél az igen fontos tevékenységénél a működés helyes irányát a nagyobb műveltség, másrészt a kellő mérséklet biztosítja, a nagyobb vagyonnal pedig ez a két tulajdonság rendszerint együtt jár. A törvényhatósági bizottság virilista tagjainak száma választókerületenként a lakosság arányában oszlott volna meg, akiket három évre - az illető kerület kétszer akkora számú virilista jelöltjei közül - a választóközönség választott volna meg. 22 „A háború és a forradalmak felrázták a közönséget a közélet jelenségei iránt tanúsított közömbösségéből, és a társadalom minden rétegének figyelmét és érdeklődését fokozott mértékben terelték a közügyek felé. Ennek a nagyobb fokú érdeklődésnek nagyobb fokban való érvényesülését biztosítja a javaslat azáltal, hogy a bizottság összes tagjait a választóközönség választja. Az adófizetés számításánál csak azokat az adófajtákat vették volna figyelembe, amelyeket valamely hivatásszerű foglalkozással összefüggésben, illetve amelyeket a vármegye területén fekvő ingatlanok után kellett megfizetni. A vármegyék felirati mozgalma A vármegyei nemesség a törvényhatósági szervezet átalakítását célzó reformok megindításának elodázhatatlanságát már az első konkrét kormányzati tervezet megszületését megelőzően érzékelte: „Mily kár volna a vármegyét, ezt a nemzeti érzéstől áthatott szívós magyar intézményt lerontani. " - írta a Magyar Közigazgatás egyik iránycikkében 1920 elején a vármegye egyik névtelen szószólója. 24 Somogy vármegye Törvényhatósági Bizottsága egyik tagjának, Neubauer Ferenc 25 képviselőnek az indítványára 1920. május 3-ai közgyűlésén elfogadott egy határozatot, melyben a megye hazafias közönsége kijelentette, hogy töretlenül ragaszkodik a vármegye évezredes autonómiájához, ezért tiltakozik annak bárminemű megcsonkítása ellen, a bizottság tagjai egyúttal helytelenítették a közigazgatás államosításának eszméjét. Indoklásképpen kifejtették, hogy a mértéken felüli centralizáció egészségtelen túlsúlyhoz juttatta Budapestet, amelynek destruktív hatásaival szemben csak a vármegyei törvényhatóság nyújthat védelmet a vidék számára. Az állásfoglalást felterjesztették a Nemzetgyűléshez és a miniszterelnökhöz, valamint megküldték hozzájárulás végett az összes szabad törvényhatóságnak és a megszállt vármegyék fővárosban működő szerveinek. 26 Borsod vármegye válasz-határozatában leszögezte, hogy nemzeti és államérdekből szükségesnek tartja a vármegye sértetlen fenntartását, de - mint mondták - ez nem jelenti azt, hogy elutasítanák egy korszerű décentra 21 Uo. 22 Az indoklásban leírtak szerint a kétszeres számból történő választás elég tág teret enged a kiválasztásra, de az ennél nagyobb számú jelölt esetén a fizetett adók összege annyira leszállna, hogy a virilizmus lényege illuzórikussá válna. 23 Irományok V. kötet, 149. sz. 24 A vármegye. In MK. 1920. jan. 11. 1. p. 25 Neubauer Ferenc: Kaposvári ügyvéd, kisgazdapárti politikus. 1922-től az Egységes Párt parlamenti képviselője. 26 Somogy Megyei Levéltár (a továbbiakban: SML) Somogy vármegye Törvényhatósági Bizottságának köz- és kisgyűlési jegyzőkönyvei 249/1920. (a továbbiakban: kgy. jkv.)
