Somogy megye múltjából - Levéltári évkönyv 36. (Kaposvár, 2005)

Gyenesei József: Kísérletek a vármegyei közigazgatás megreformálására az 1920-as években (Első közlemény) Forrásközlés

alkalommal sem született törvény." Az alkotmányjogi reformok véghezvitele, a politikai konszolidáció és a gazdasági stabilitás megteremtése éveken át hátráltatta a közigazgatás problémáinak megoldását. A közel egy évtizeden át tartó vajúdás a közigazgatás rendezéséről címet viselő 1929. évi XXX. törvénycikk megszületésével ért véget. Jelen tanulmányunkban az évtized elején a vármegyei törvényhatósági szervezet átalakítására irányuló kormányzati reformkísérletek sorsának alakulását kívánjuk nyomon követni. Ferdinandy Gyula törvényjavaslata A Forradalmi Kormányzótanács lemondását követő politikailag zűrzavaros időszakban a hatalmat gyakorló kormányok csak azokat a legszükségesebb intézkedéseket hajtották végre, amelyek biztosították a közigazgatás működésének folyamatosságát.

5 1920 nyarától indult meg a Magyar Jogászegylet fórumain az a szakmai párbeszéd, amellyel a közigazgatási reformot kívánták előkészíteni.

6 Az ankéton elhangzott hozzászólásokat összegző Némethy Károly

7 elnök nyomatékosan hangsúlyozta, hogyha a politikát nem is lehet kizárni a közigazgatásból, mert hiszen a közigazgatás egyebek között éppen nemzetpolitikai feladatok megvalósítására is hivatott, annál inkább függetleníteni és mentesíteni kell a közigazgatási reformokat a pártpolitikától.

8 „A közigazgatás tekintetében tulajdonképpen egy nagyobb... reformra volna szükség. "- ismerte el a Nemzetgyűlés előtt mondott július 22-ei bemutatkozó beszédében az új kormányfő, gróf Teleki Pál, majd így folytatta: „Erre vonatkozó tervünket azonban most nem fejthetem ki, mert reményünk nem lehet aziránt, hogy ezt rövid időn belül a t. Nemzetgyűlés elé hozhassuk. Szeptember elején a belügyi kormányzat egyik legelső és legfontosabb feladataként a községi és törvényhatósági szervezetek újjászervezését és új alapokra fektetését jelölte meg Ferdinandy Gyula belügyminiszter.

10 A vármegyei és városi törvényhatósági bizottságok, valamint a városi és községi képviselő-testületek megújítását célzó törvényjavaslatait október 20-án terjesztette a miniszter a Nemzetgyűlés elé.

11 A vármegyei tervezetet november 5-én a közigazgatási és a pénzügyi mellett a közjogi bizottságnak is kiadták tárgyalásra.

12 „Az 1867-től a most lezajlott háború befejezéséig terjedő korszak közéletünk rendezésében egy nagy kérdést hagyott hátra elintézetlenül, a közigazgatás reformját. Közigazgatásunk jelenlegi rendszere már megállapításakor sem feleli meg még az akkori követelményeknek sem. [...} És bár a reformot évtizedeken át minden kormány felvette a programjába, azt egyik sem tudta megvalósítani. " állapította meg a belügyminiszter a vármegyei igazgatás szervezeti és háztartási változásairól szóló törvényjavaslat indoklásának bevezető soraiban." Ferdinandy szerint a sikertelenség legfőbb oka az volt, hogy az akkori sajátos államjogi helyzetből kifolyólag a közigazgatási reform kérdését Magyarországon mindig a politika látószögéből mérték, és sokkal több politikai vonatkozással vegyítették, mint amennyit az ügy természete elbírt volna. A jelenről szólva megjegyezte, hogy az ország nehéz helyzetben van, és az állam felvirágoztatásának, kulturális és gazdasági előrehaladásának a jó közigazgatás az alapfeltétele, de hozzátette, a nagy reform végrehajtására a jelenlegi időpont nem alkalmas, annak megvalósítását az államélet konszolidálódása utáni időkre kell halasztani. Gondolatmentét folytatva kifejtette, hogy van néhány olyan részletkérdés, amelynek a rendezése azonban nem tűr 4 Az 1922-1926-os Nemzetgyűlés Naplója XVIII. kötet, 43. o.; XXVIII. kötet 34. o. 5 A legfontosabb ezek közül a fővárosi törvényhatósági bizottság újjászervezése (1920: IX. tc.) és a városi tisztviselők hivatali megbízásának meghosszabbítása (1920: VII. tc.) volt. 6 Csizmadia Andor: A magyar közigazgatás fejlődése a XVIII. századtól a tanácsrendszer létrejöttéig. Bp., 1976. 348-349. p. (a továbbiakban: Csizmadia) 7 Némethy Károly (1862-1941): A Horthy-korszak közigazgatási kodifikációjának egyik irányító személyisége, a Belügyi Közlöny alapítója, a Magyar Közigazgatás című folyóirat szerkesztője. 8 Közigazgatási ankét a Magyar Jogászegyletben. In Magyar Közigazgatás (a továbbiakban: MK) 1920. jún. 27. 2. p. 9 Az 1920-1922-es Nemzetgyűlés Naplója IV. kötet, 14. o. (a továbbiakban: Napló) 10 A belügyi kormányzat legközelebbi feladatairól. In MK. 1920. szept. 12. 1. p. 11 Napló VI. kötet 94. p. 17 Napló VI. kötet 257-258. p. 13 Az 1920-22-es Nemzetgyűlés Irományai V. kötet, 149. sz. (Továbbiakban: Irományok)