Somogy megye múltjából - Levéltári évkönyv 36. (Kaposvár, 2005)
Vonyó Anita: Kaposvár ivóvíz-ellátásának problémái a 19-20. század fordulóján (1892-1906)
időt jelentősen túllépve 39 - helyezték üzembe 16 kúttal, napi 1000 köbméter vízhozammal, és a vizet szállító mintegy 10 kilométer hosszú csővezetékkel. 40 A mai napig álló I. számú vízmű műemléki védettségű épülete Kopeczek György tervei alapján készült, eklektikus stílusban. Hosszú éveknek kellett azonban eltelnie még ahhoz, hogy városszerte a magánházakban is vezetékes víz folyjék a csapokból. Miután az alacsonyabban fekvő területeken lakók hamar felismerték a vezetékes víz közegészségügyi hasznát, csakhamar tömegesen kezdték el házaikba bevezettetni a vizet. A felhasználók számának rohamos emelkedése miatt három év múltán a meglevő kutak már nem tudták ellátni a város szükségleteit, így fejlesztésük gyorsan időszerűvé vált. A vízmű átadása tehát egy hosszú, tulajdonképpen napjainkig tartó folyamat nyitányát jelentette. 1. számú melléklet 41 „Geológiai szakvélemény Kaposvár városa néhány nagyobb középületének vízellátására. 1 geológiai térképpel 1:75000 (részletek) Somogy vármegye Kaposvár városában a vármegyeház, a létesítendő új főgimnázium, a vasúti alkalmazottak gyermekeinek internátusa, a közkórház és a laktanyák állandó és rendes vízellátásáról óhajtván gondoskodni, alulírottat azzal a megbízással tisztelte meg, miszerint a kérdéses vízellátás mikéntjéről nyújtson be geológiai szakvéleményt. E célból kérésemre a Tekintetes vármegye 1896. évi január hónaptól kezdve május hó közepéig forrásméréseket végeztetett, és én magam is május hó 24-től 28-ig bejártam a város környékét és azt geológiai-hidrológiai tekintetben tanulmányoztam. Kaposvár megyeszék városa 17 000 lakossal (beleértve a katonaságot is) a Kapós folyócska két partján, a Zselic dombos vidék északi aljában főként magaslatokon fekszik. Legmagasabb pontja 143,269 méter magasan, a legmélyebb 122,223 magasan van a tengerszint felett. Kaposvár városától délre alacsony dombos vidék terül el Északra fennsíkokat képező, igen csekély magasságot elérő halmos vidék környezi a várost. Ha mostan főképpen hidrológiai szempontból vizsgáljuk a város környékét, úgy mindenek előtt a délre fekvő dombos vidékkel kell foglalkoznunk. A dombos vidék, amelyet Zselicség névvel ismerünk, kimosási völgyei délről északra futnak le a Kapós vizének völgyébe. Nagyrészük keskeny hosszú elágazó völgy, néha elég meredek oldalakkal. A leghosszabbak meghaladják a 14-15 kilométert. A fő vízválasztó nyugatról keletre, Kadarkút mellől ropoly-farkaslaki magaslaton át Tótvárosnál északkeletre, majd északra kanyarodva Baranya megye határának mentén éri el a Kapós vizének völgyét. A legmagasabb pontok nem érik el a 300 méter tengerszint feletti magasságot. Kaposvár város és a dél felé eső magaslatok között 127-128 méter különbség van. Ha Kaposvár vízgyűjtő területének szélességét dél felé csak 5 kilométerre, hosszúságát a Ropolyhegy felé 10 kilométerre vesszük, úgy 50 négyszög kilométert 42 kapunk. E terület egy része erdős és a térszínen lösz, agyag és laza homok van feltárva, amely nagyrészt mezőgazdasági művelés alatt áll Schenzel Guido dr. adatai szerint Kaposvár környékének évi csapadéka 735 milliméter. Ezek szerint a vízgyűjtő terület összes évi csapadékát 36,75 köbméternek vehetjük. Ha mostan ebből a csapadék mennyiségből 30 %-ot veszünk olyannak, amely a térszín alá beszivárgott, úgy a térszín alatt mozgó évi vízmennyiséget legalább 10910 köbméternek vehetjük, amelyből 1 napra 290 köbméter jut. Ezzel szemben a már fölsorolt középületek vízszükségletét 3000 fejre, fejenként 50 litert számítván, napi 150 köbméterrel állapíthatjuk meg. Előre bocsátván e bevezető sorokat, nézzük mostan már mindenek előtt Kaposvár városa környékének geológiai viszonyait. Kaposvár városa környékének geológiai viszonyai igen egyszerűek. 39 SML Kaposvár rt. város képviselő-testületi jegyzőkönyve 56/1906.; Somogyvármegye 1906. november 21-i számában Mikor indul meg a vízvezeték? címmel olvashatunk egy rövid hírt. A cikk írójának szavaival élve "...hogy mikor indul meg a víz nem hisszük el azt mindaddig, amíg nem látjuk, és a tulajdon szemünkkel meg nem győződünk róla." 40 Zádor 227. p. 41 SML alipáni 1110/1916. A jelentést az olvashatóság megkönnyítése érdekében a rövidítések feloldásával, a mai írásmódhoz és helyesíráshoz közelítve közöltük. 42 Négyzetkilométer (km2)
