Somogy megye múltjából - Levéltári évkönyv 36. (Kaposvár, 2005)
Gőzsy Zoltán: Pesty Frigyes helynévgyűjtésének tanulságai
A helynévgyűjtés elérte célját: meglehetősen részletesen mutatta be a helyneveket, azokat nem hagyta a történelmi homályba veszni. Emellett feltárul előttünk a helynévadás logikája, illetve az elnevezések specifikumai is. A helynévadás olykor a legföldhözragadtabb módon, a realitásokat figyelembe véve, ok-okozati összefüggéseken alapult, olykor azonban teljesen absztrakt módon nyerték el nevüket a különböző földrajzi egységek, nem egy esetben pedig a „legvadabb" fikciók eredményezték a nominációt. A Pesty-féle helynévgyűjtés minden későbbi gyűjtés alapjául szolgált. Elég csak kiemelni a Kiss Lajos által szerkesztett földrajzi etimológiai szótárt, illetve az Akadémia Nyelvtudományi Intézete által irányított gyűjtést, melynek eredményeként kiadták a dél-dunántúli megyék településeinek földrajzi neveit. Ezekben a munkákban külön jelölik a Pesty Frigyes kezdeményezésére összegyűjtött földrajzi neveket. 68 Kósa Lászlónál olvashatjuk, hogy „a történelem a nép képzeletvilágában feltűnően összetorlódik: a történelmi időszámítás így gyakorta 1848-cal vagy a kuruc korral kezdődik... A múlt linearitása helyett a ciklikus időszemlélet kerül benne előtérbe: „Az egymást követő történeti események a népi tudatban bizonyos idő feletti prototípusok visszatérő megjelenései, és időben távoli hősök közvetlen kapcsolatba kerülhetnek (Rákóczit Mátyás király, Kossuthot pedig Rákóczi egyenes leszármazottjának tartották)." 69 Az itt leírtakat Pesty gyűjtése árnyalja, olykor cáfolja. A ciklikus történetszemléletre is találunk példát a gyűjteményben. A tatár-, a török- és egyéb dúlásokat több esetben keverik, elsősorban Somogy helységeiben {„a nép monda azt tartja, hogy a' Török időbe vagy Tatár járásban - itt Magyar verítéken szántottak"), 70 a törökök által feldúlt és felégetett faluban 1864-ben már tatárdúlásra emlékeztek. De általában igenis lineáris történetszemlélet rajzolódik ki. Konkrét eseményeket konkrét uralkodókhoz kötnek, az államalapítást és Koppány legyőzését I. Istvánhoz, a tatárjárást IV. Bélához, a csehek betöréseit I. Mátyáshoz, a Mohácsi vészt II. Lajoshoz és így tovább. Ezeket az eseményeket pedig lineárisan képesek egymás után elhelyezni. A Somogy megyei Hedrehelynél például a következőket olvashatjuk egy várrommal kapcsolatban: „de hogy 4dik Béla király idejében a tatár futáskor, vagy későbben a Török uralom idejében rontattak le, azt bizonyossan nem tudatik a nép nyelvén inkább emlegettetik, hogy a Török uralom idejében pusztult el." 71 Gyáni Gábor azon, Katona Imrére hivatkozó megállapítását azonban igazolja a gyűjtés, miszerint a múlt térbeli kiterjedése partikulárissá vált, mivel többnyire a szülőföldre szűkül. 72 Számos településnél találkozhatunk azzal, hogy a tulajdonképpen jelenleg is használt történelmi korszakhatárok jelentettek viszonyítási alapot az akkori gyűjtőmunka során. Az 1000. {„az 1000. év táján", „Szent István üdéjében"), az 1526. {„1526 előtt", a Mohácsi vész előtt"), az 1699. {„a törökök kiűzése után"), az 1711. („a Rákóczi féle háború után") évek ugyanolyan korszakhatárok a hely névgyűjtés adatközlőinek, mint a történészeknek, még akkor is, ha a hely névgyűjtők számára akkor mást és másként jelentettek. A Somogy megyei Komlósd helységnél például a jegyző azzal támasztja alá, hogy a falu már a XVI. században „népes helység volt", hogy „a nagy Mohácsi ütközetben közülök 200 esett el." Érdekes jelenség, hogy amikor nagyon régi dolgot akar kiemelni egy-egy adatközlő, akkor automatikusan az 1000. évet, vagy Szent István uralkodását jelölik meg (Mosdósnál például: „Szent István korából való nevezetes helyek"). 73 Ugyanakkor megfigyelhető az is, hogy a településekhez köthető privilégiumokat, jelentős eseményeket visszavetítenek a régmúltba. A már említett Tapsonyban (Nádasdy Tamás magánbirtokán) tartották például 1724 és 1735 között Somogy vármegye közgyűléseit. A beszámolóban pedig már arról olvashatunk, minthogy 1000. év táján a megye gyűlései hihető választásai is itt tartattak." 74 68 Kiss Lajos: Földrajzi nevek etimológiai szótára 1-2. Bp., 1988. (A továbbiakban: Kiss.) 69 Kósa László: Megjártam a hadak útját. A magyar nép történelmi emlékezete. Bp., 1980; Gyáni, 2000. 111. p 70 Pesty, Somogy, 83. p. 71 Uo. 129. p. 72 Katona Imre: Parasztságunk történetszemlélete. Szociológia, 1976. 514-520; Gyáni, 2000. 111. p. 73 Pesty, Somogy, 212. p. 74 Uo. 330. p.
