Somogy megye múltjából - Levéltári évkönyv 36. (Kaposvár, 2005)

Gőzsy Zoltán: Pesty Frigyes helynévgyűjtésének tanulságai

lejegyző idézett adott művet (hol könyvből, hol emlékezetből), de az is, hogy középkori kútfő részévé vált a helyi hagyománynak. A Nagy Sándor hagyomány elemei is tetten érhetőek a néphagyományban, illetve a történeti tudatban a helynévgyűjtésnek köszönhetően. Bonfini építette be elsőként a magyar történeti hagyományba az ellenfelek táborába álruhában belopózó uralkodó képét. Ez a keleti eredetű hagyomány, és a megszámlálhatatlan változatban olvasható ún. Sándor-regényben több helyen is megtalálható. Bonfininél Mátyás király gabonaárus kalmárnak öltözve, egyetlen kísérővel figyelte meg a török tábort. Nézzük meg, hogy Törökkoppányban „hogyan és mi módon járt" Szent István király. Az uralkodó Szálacska várába szorította Koppányt, de az erődítményt sokáig nem bírta bevenni. István király emiatt „Utóbb Koldusrahában beférkőzik a várba egy szegény özvegynél két tojást süttetvén ebédre, attól agy értesül hogy ha a Királynak minden egyik embere csak egy süveg földet hordana sánczba, a várt már régen bevehette volna, a koldus czédulát hagyva az abrosz alatt kiköltözik, a sánczot megszemléli, azt földel fődőztetni kezdi, miért is a hely jelenlegis Súveghordásnak neveztetik."

27 A Nagy Sándor-hagyomány tele van efféle álruhás kémtörténetekkel, amelyek bekerültek a magyar történeti hagyományba. Ezt követően számos ponyvának köszönhetően burjánzott tovább a mondaképződés, kiterjedve más uralkodókra, és beépülve egy-egy település történeti hagyományába. Helyesen mutatott rá Kulcsár Péter és Borzsák István is arra, hogy ebben az esetben nem a néphagyomány szüremkedett be az írók műveibe, hanem fordítva.

28 Érdekes lenne azt is megvizsgálni, milyen táptalajt nyert az egyes települések helyneveinek vizsgálatában a XIX. század első felének etimologikus történetírása. A Somogy megyei Gamás plébánosának, Lakatos Györgynek 1844-ben jelent meg a Magyar Nemzet eredeti hona címmel kötete, melyben etimológiai úton magyarázza települések eredetét.

29 Ezt használta Gamás és néhány szomszédos település jegyzője is.

30 A szintén somogyi Görgetegen egy csárdával kapcsolatban a Nagy Jani által írt Zala-somogyi népnévtárból nyerték azt az információt [„Nagy János Kötőnk megénekelje"),

31 hogy azt gyakran látogatta Patkó Bandi. Vannak olyan munkák, melyeket specifikusan használtak települések. Ilyen például Borsodban a tatárjárás aktualitása miatt Rogerius, Somogyban, Szigetvár és környéke kapcsán Istvánffy műve. Előfordult, hogy korábban megjelent és az egyes régiókról, esetleg településekről szóló monográfiákat is használtak forrásként, Szatmár és Borsod megye esetén Szirmay Antalnak a XIX. század elején írt megyetörténeteit

32 {„Szirmay Antal... leírásában említi, hajói emlékszem"),

33 Békés megyében Gyula és Békés városáról írt monográfiákat, Veszprémben Rómer Flóris Bakony című munkáját,

34 Somlóvásárhelynél Cseresnyés Sándor Veszprém megyei főorvos könyvét.

35 Somogyban előszeretettel használták az adatközlők Csorba József 1857-ben megjelent és látszólag széles körben ismert munkáját.

36 27 Pesty, Somogy, 353. p. 23 Borzsák István: A Nagy Sándor-hagyomány Magyarországon. Dragma II. 38. Azt már csak végszóként jegyezzük meg, hogy a törökkoppányi helynevek lejegyzője Nagy Sándor plébános volt. 20 Lakatos György 1825-1848 között volt Gamáson plébános. Történeti munkájának címe: A magyar nemzet eredeti hona. Pest, 1844. 30 Pesty, Somogy, 107-112, 365-366. p. 31 Valószínűleg a Nagy Jani néven ismert egykori gazdatisztről, majd költőről van szó, aki 1897-ben halt meg Osztopánban. Munkája: Zala-somogyi népnévtár. Ez a négykötetes mű Nagykanizsán jelent meg 1863-1866 között. (Szinnyei. 9. kötet, 640.) Pesty, Somogy, 115. p. 32 Szirmai Antal: Notitia topographica politica i. comitatus Zempléniensis. Buda, 1803. Notitia historica comitatus Zempléniensis. Buda, 1804. 33 Mizser Lajos: Szatmár vármegye Pesty Frigyes 1864-1866. évi helynévtárában. Nyíregyháza, 2001. 90. p. (A továbbiakban: Pesty, Szatmár.) 34 Rómer Flóris: A Bakony. Természetrajzi és régészeti vázlat. Győr, 1860. 35 Cseresnyés Sándor: A Nagy-Somló hegyről, váráról, Somló-Vásárhelyről, helyzeti történeti, természeti, gazdasági s költészeti tekintetben. Pápa, 1848. 36 Csorba József: Somogy vármegye ismertetése. Pest, 1857.