Somogy megye múltjából - Levéltári évkönyv 34-35. (Kaposvár, 2004)

Gyenesei József. A Nagyatádi Szobrász Alkotótelep és Symposion kezdeteiről a hivatalos források tükrében

hivatalos személyekkel teremtsen kapcsolatot. A hamarosan megyeszerte ismertté vált amatőr szobrász számára meghatározó élmény volt a lengyelországi olsztyni vajdaságban, Somogy akkori testvérmegyéjében rendezett művészeti symposionon való részvétel. Rumi jó barátságban volt a kaposvári Bors István szobrásszal, Budapesten a Ferencvárosi Pincetárlatban közös kiállításuk is volt. A mikéi halastavak mellett álló kis pihenőházban egy alkalommal a két művész és András József, a lábodi erdészet vezetője a mikéi parkerdő kapcsán arról beszélgetett, mi lenne, ha ott hoznának létre egy művésztelepet. (Az erdőben kijelölt sétaút mentén ugyanis Rumi Attilának és Bors Istvánnak is elhelyezték már egy-egy alkotását.) Lehet, hogy a nagyatádi szoborpark története itt kezdődött, hamarosan kiderült ugyanis, hogy „a nagyatádi ipari és hivatalnoki háttér nélkül igazi... alkotótelep nem alapítható.'"* Az alábbi sorokat a közelmúltban Hamvas János, a város akkori tanácselnöke vetette papírra, aki így emlékezett vissza a kezdetekre: „1973 őszén a megyei tanács vezetőinek, a többi somogyi város tanácselnökeinek társaságában Baranya megyei kiránduláson vettem részt. Velünk volt Svenda István, a megyei tanács művelődési osztályának vezetője is, aki egy ideig Nagyatádon is dolgozott. Meglátogattuk a Villány mellett már eredményesen működő alkotótelepet és szoborparkot is. Erről én addig nem hallottam. Vezetője Csenkey Éva rövid tájékoztatójából megismerhettük a létesítés körülményeit, a működtetés rendjét. Svenda Istvánnal azután arról beszélgettünk még a kiránduláson, hogy nálunk is lehetne hasonló alkotótelepet létrehozni, amelynek alapja nem a kő, hanem a fa lenne. ... Ezt a gondolatot - valószínű, hogy mindketten - elmondtuk Gulyás Józsefnek, a megyei művelődésügyi osztály munkatársának is, aki tovább vitte a gondolatot a Magyar Képzőművészek Szövetségébe."

9 191A májusában a nagyatádi származású szobrászművész, Bencsik István látogatást tett a tanácselnöknél. Bencsik addigi munkásságában egy 1970-es szlovákiai meghívás hozott meghatározó fordulatot, attól kezdve a symposion-mozgalom elkötelezett hívévé vált - ennek közegében találva meg a maga számára az alkotáshoz szükséges megfelelő légkört -, majd hamarosan a hazai művésztelep mozgalom egyik előre lendítő motorjává.

10 Munkássága elismeréseként később Kossuth-díjat kapott. A beszélgetés során a művész elmondta, hogy hallott a villányi látogatásról, és felajánlotta segítségét, kifejtve az alkotótelep megvalósításának jelentőségét a város számára. Az ezt követő gyakori találkozások során megbeszélték a tennivalókat. A művész a szakmai, szervezési előkészítést, a tanácsi vezető pedig az anyagiak előteremtését vállalta. Lehet, hogy a „mikéi előzmény" nem tartozik ide? Mégsem Rumi Attila és Bors István voltak az ötletadók?" Úgy véljük, a telep létrejöttéhez szükség volt egy negatív feltételre is. A kaposvári művészek a megyeszékhelyen szerettek volna művésztelepet létrehozni a hetvenes évek elején. Ha ez megvalósul, a nagyatádiak bizonyára elbúcsúzhattak volna álmaik valóra váltásától. Sajátos oka volt annak, hogy ez mégsem így történt. A balatonbogiári kápolnatárlatok szabad alkotói légkörétől a hivatalos szervek annyira megijedtek, hogy a kaposvári művészeknek inkább egyenként adtak műteremlakást, csak ne csoportosuljanak, és véletlenül se találkozzanak „fellazító" nyugati kollégáikkal. Ha pedig a kommunikáció végképp megakadályozhatatlan, az ne Kaposváron történjen meg.

12 8 Kovács Géza: A „huszonötéves város" 21 éves Szoborparkjának 25 (?) évéről. In Múltidéző. Nagyatád (szerk. Szőke József) Nagyatád, 1996. 34-35. p. (A továbbiakban: Kovács) 9 Hamvas János: Nagyatád a szobrok városa. Kézirat 2002. 2. p. (A továbbiakban: Hamvas) Itt szeretnék köszönetet mondani a Nagyatádi Városi Múzeumnak a kézirat rendelkezésre bocsátásáért. 10 Dialógus. A Nagyatádi Nemzetközi Szobrász Alkotótelep tíz éve (1975-1985). (Összeáll. Büttnerné Bódy Ágnes és Dr. Láncz Sándor) Nagyatád, 1985. 14. p. (A továbbiakban: Dialógus) 11 Nagyatádon egy spontán kezdeményezés előzte meg a telep születését: eredetileg Bors István szobrászművész és az itt élő, szobrászattal is foglalkozó Rumi Attila voltak az ötletadók." Géger Melinda: A Nagyatádi Nemzetközi Faszobrász Alkotótelep. In Nagyatád monográfiája. II. (szerk. Bősze Sándor) Nagyatád, 2001. 381. p. (A továbbiakban: Géger) Hamvas János ezzel az állítással nem ért egyet. Hamvas 5. p. 12 Kovács: 35. p.