Somogy megye múltjából - Levéltári évkönyv 34-35. (Kaposvár, 2004)

Gyenesei József. A Nagyatádi Szobrász Alkotótelep és Symposion kezdeteiről a hivatalos források tükrében

Végül szeretnénk hangsúlyozni: abban, hogy a művésztelep Nagyatádon valóssággá válhatott, nagyon fontos szerepe volt a „hely szellemének", amelyet egyáltalán nem, vagy csak nehezen lehet leírni számtani jelekkel. A művészeti élet támogatása Nagyatád várossá válása, városiasodása, az ehhez szükséges kritériumok megteremtése, ezek kiépítésének megkezdése nagymértékben köthető Hamvas János személyéhez és tevékenységéhez. Hamvas a település tanácselnöki tisztét hosszú ideig látta el, és jelentős szerepe volt abban, hogy a művésztelep létrejöhetett. Már városi első titkári tisztségbe áthelyezve,

13 így nyilatkozott az alkotótelep első évét lezáró értekezleten: „...mi azt valljuk, hogy amikor az egész tárgyalássorozat elkezdődött, de amikor megnyitottuk ezt a művésztelepet, akkor is azt mondtuk, hogy mi komplex tartalmú várospolitikát kívánunk folytatni. Ebbe beletartozik a művészeti élet is, a kultúra egyik részeként, egyik összetevőjeként"

14 Majd ugyanezen az összejövetelen kiemelte: „Szeretném még egyszer hangsúlyozni, hogy mi továbbra is az összefogott, tudatos munkáscentrikus várospolitika részének tekintjük az itt elindult kezdeményezést és annak eddigi eredményeit."

15 Az alkotótelep létrehozását megelőzően Nagyatádnak nem volt képzőművészeti kultúrája, természetesen Dél-Somogy népművészeti hagyományait, a fafaragást nem hagyva figyelmen kívül, valamint azt sem, hogy a településen képzőművészeti kiállításokat rendeztek és egyéb művészeti akciókra is sor került. Olyan szervezetten és perspektivikusan létrehozott objektum azonban, mint a művésztelep, mely ezt a művészeti hagyományt megteremtette volna, korábban a városban nem volt - hangzott el ugyanitt az egyik hozzászólásban.

16 Vajon mi magyarázhatja, hogy a város kulturális téren is elkezdődő kiépülése nem a kultúra „hagyományos" intézményeinek létrejöttével kezdődött? A záróértekezleten is felmerülő kérdésre Hamvas nagyon egyszerű és kézenfekvő választ adott: „Én azt hiszem, hogy a körülmények szerencsés összejátszása a személyi és tárgyi lehetőségek. Most arra gondolok, hogy sikerült kapcsolatot teremteni a Szövetséggel, közbejött Bencsik István, itt van Nagyatádon Rumi Attila, van fa...Ezzel lehetett elkezdeni." De ez nem azt jelenti: „...hogy mi lemondunk a művészetek más ágáról, és nem akarunk a kultúrában is komplex módon gondolkozni."

11 Az MSZMP KB közművelődési határozata Az ország közművelődési helyzetéről 1974 márciusában közzétett jelentésben a képzőművészettel kapcsolatban a következők olvashatók: „A jelenkori képző- és iparművészet iránt növekszik az érdeklődés és az igény. A vizuális kultúra fejlesztését elősegítette és meggyorsította a köztéri képzőművészeti alkotások növekvő száma és emelkedő színvonala, a vidéki művészeti élet fejlődése, a társadalmi igény növekedése, a kiállítási tevékenység gazdagodása."

1

* Az MSZMP KB 1974. március 19-20-i ülésén hozott, a közművelődés fejlesztésének feladatairól szóló határozata megjelölte a művészetek terén megvalósítandó célokat. A határozat 10. pontja szerint: „Gondoskodni kell arról, hogy az értékes, szocialista eszmeiségű művészeti alkotások mind nagyobb tömegekhez jussanak e/."

19 Ennek megvalósulását a képzőművé13 Hamvas János 1971 és 1975 között városi tanácselnök, 1983-ig városi első titkár, 1984-től 1989-ig ismét tanácselnök. 14 A Nagyatádi Szobrász Alkotótelep 1975. évi munkáját értékelő zárőértekezlet anyaga (A továbbiakban: Értekezlet 1975.) 29. p. 15 Uo. 33. p. 16 Értekezlet 1975. 3. p. 17 Uo. 30. p. Tíz évvel később is azonos választ adott erre a kérdésre. Dialógus 4. p. 18 A közművelődés helyzete és fejlesztésének feladatai Bp., 1974. 6. p. 19 Uo. 65. p.