Somogy megye múltjából - Levéltári évkönyv 34-35. (Kaposvár, 2004)

Gyenesei József. A Nagyatádi Szobrász Alkotótelep és Symposion kezdeteiről a hivatalos források tükrében

A NAGYATÁDI SZOBRÁSZ ALKOTÓTELEP ÉS SYMPOSION KEZDETEIRŐL A HIVATALOS FORRÁSOK TÜKRÉBEN GYENESEI JÓZSEF „Ha szépen süt az őszi nap, és valakinek kedve támad elsétálni Simongát felé, amint elhalad az Amor erdő mellett, át a vasúton, lágy ívelésű, jellegzetesen somogyi tájrészlet tárul elé. Hullámzanak a dombok, mögöttük szabálytalan karéjban sárgulnak a lassan lombjukat hullató fák. Ezen a ligetekkel övezett, lankás területen messziről világító faszerkezetek libegnek, táncolnak, mint egy felröppenő óriási madár, mint egy messzire néző alak, mint egy golyókból, hengerekből épített furcsa virág."

1 Az első alkotóidényt követően, 1975 őszén ilyennek mutatták Bencsik István szobrászművész festői sorai a nagyatádi művésztelepet és környezetét. Hogy e látvány megszülethessen, hosszas szervezőmunkára volt szükség. A Nagyatádi Nemzetközi Faszobrász Alkotótelep 2000-ben megrendezett jubileumi symposionja egyszerre ünnepelte a kétezer éves kereszténységet, a magyar államiság ezer évét és saját fennállásának negyedszázadát. Ennek kapcsán érdemes egy pillantást vetni e híressé, esetenként hírhedtté vált művésztelepre, amelynek sem születése, sem működése nem volt problémáktól mentes. A tanulmány a megalakuláshoz vezető út legfontosabb állomásait és az első alkotóidény eseményeit, tapasztalatait mutatja be. A dolgozat megírásához forrásként elsősorban tanácsi és pártbizottsági szervek iratanyaga szolgált. A Nagyatádi Városi Tanács Végrehajtó Bizottságának üléseiről készült jegyzőkönyvek és a hozzájuk kapcsolódó előterjesztések jól dokumentálják az eseményeket. A Nagyatádi Városi Tanács Művelődésügyi Osztályának iratai alapján pedig sok esetben a szervezés egészen apró részletei is megismerhetők. A Somogy Megyei Tanács Művelődésügyi Osztályának vonatkozó anyagait szintén felhasználtuk. Az MSZMP megyei és a nagyatádi városi bizottsága vb-üléseinek jegyzőkönyveiben jól megfigyelhető a MSZMP KB 1974. március 19-20-i ülésén hozott közművelődési határozat lecsapódása. Ezek az anyagok szintén forrásul szolgáltak. Külön kiemelnénk az alkotótelep alapító okmányát és működési szabályzatát, valamint az első alkotóidényt lezáró értekezlet jegyzőkönyvét.

2 Az értekezleten a megyei és a városi tanácsi és pártszervek képviselői mellett a Magyar Képzőművészek Szövetségének (MKSZ) delegáltjai, valamint a szervezésben szerepet vállaló szakemberek és művészek vettek részt. A jegyzőkönyvben leírtak az elért eredményekről és felmerült problémákról adnak összegző képet. A levéltári források mellett a helyi (megyei, városi) és az országos sajtóban, szaklapokban megjelent írásokra, elemzésekre, kritikákra támaszkodtunk, valamint felhasználtuk az alkotótelep történetét dokumentáló hivatalos kiadványokat is.

3 A szoborpark létrejöttének körülményeit vizsgálva három tényező szerepét fontos kiemelni, ezek egymáshoz való viszonya határozta meg a születendő intézmény sajátos jellegét. Az egyik tényező a '60-as, '70-es években világméretekben spontán kibontakozó symposionmozgalom volt. A másik egy várossá alakuló, fejlődő település erőfeszítése kulturális téren 1 Bencsik István: „Intersimposiom" Nagyatád. In Nagyatád. 1975. dec. 5. p. (A továbbiakban: Bencsik) 2 Itt szeretnék köszönetet mondani Kovács Gézának, a Nagyatádi Művelődési Ház népművelő munkatársának, hogy rendelkezésemre bocsátotta az alapító okmányt. 3 A közelmúltban több írás is megjelent a művésztelep negyedszázados évfordulója kapcsán. Itt most csak a máshol nem hivatkozott írásokat soroljuk fel. Géger Melinda: Nagyatádi Nemzetközi Faszobrász Alkotótelep. In Nagyatád és a Rinya mente. Kaposvár, 2001.; Hosszú Ildikó: Kezdet? A Nagyatádi Szoborpark első negyedszázada. In Nagyatádi Hírlap. 2001. ápr. 20.; Kovács Géza: Nyílt levél Pünkösd M-nek. In Nagyatádi Hírlap. 2002. ápr. 5.