Somogy megye múltjából - Levéltári évkönyv 34-35. (Kaposvár, 2004)

G. Jáger Márta: Az országgyűlési népképviselet kezdetei Somogy vármegyében (1848-1849)

vett részt. Kormánybiztosi megbízatása lejártával március 1-jéig kapott határidőt az önigazolásra, de ezt elmulasztotta. Majd március 26-án a képviselőház felszólította, hogy 15 napon belül igazolja távollétét, különben lemondottnak fogja tekinteni.

59 Az országgyűlés erőit azonban ekkor már a szabadságharc küzdelmei kötötték le, ezért érdemben kevésbé tudott a képviselők igazolásával foglalkozni. Kund Vince és Festetics képviselői passzivitása és távolmaradása az országgyűlésről a császáriak által megszállt Somogyban köztudott volt, és joggal válthatott ki felháborodást a forradalmi erők soraiban, melyek összefogására 1849 tavaszán Kossuth megbízásából Noszlopy Gáspár és fivére Antal vállalkozott. Noszlopy Gáspár kormánybiztos népfelkelést szervezve kiűzte a császári csapatokat Somogy ból, és május l-jén Kaposváron, a cseri erdőben tartott népgyűlésen többek között az újabb népképviselők megválasztásáról is határoztak.

60 „E gyűlésben előadatott, hogy az országgyűlési képviselők közül kettő, úgy, mint: gróf Festetics Miklós és Kund Vince hazajővén, s az országgyűlést a haza nehéz napjaiban elhagyván, az illető kerületek képviselet nélkül vágynak, miért is követválasztás megtartására felkérettem." - írta Noszlopy Kossuth Lajos kormányzóhoz küldött május 4-ei jelentésében. Mivel „az említett követek törlése, vagy nem igazolása" Noszlopy kormánybiztosi hatáskörét meghaladta, ezért Kossuth közbenjárását kérte: „a tisztelt kormányt tisztelettel felkérni bátor vagyok, hogy ezen országgyűlési határozat megküldését hová hamarább eszközölni méltóztassék. "

61 Kossuth az ügyben haladéktalanul intézkedett, de a képviselőház alelnöke, Almásy Pál május 12-én kelt levelében egyelőre még csak arról tájékoztatta Zoltán János belügyminiszteri álladalmi titkárt, hogy „a képviseleti ház Festetics Miklósnak maga igazolására 15 napot rendelt, Kund Vince iránt pedig azt határozta, hogy ő távollétét tartozik ugyan igazolni, de az igazolásra határozott időszakot nem rendelt, s így míg a képviselőház nevezett képviselők iránt újfent nem határozand, én a kerületeknek új képviselők választására engedelmet nem adhatok."

62 Festetics Miklós azonban hiába kapott újabb haladékot, nem élt az igazolás lehetőségével, s ezért a képviselőház lemondottnak tekintette. A határozatról Almásy Pál alelnök 1849. május 27-én kelt levelében értesítette Somogy vármegyét, és felhívta a figyelmet, hogy a törvény értelmében mielőbb új képviselő választása szükséges a lengyeltóti kerületben. A megyei intézkedés nem késlekedett, a Noszlopy Gáspár kormánybiztos elnökletével június l-jén ülésező megyei közigazgatási bizottmány a követválasztás határnapját június 20-ára tűzte ki, elnöknek Nagy Lajost, helyettes elnöknek Pais Jánost, jegyzőnek Baboltsai Pált, helyettes jegyzőnek Tompák Sándort nevezték ki. A szolgabíráknak feladatul szabták, hogy az érintett falvakat haladéktalanul értesítsék a választás időpontjáról, a lelkészek pedig a szószékekről hirdessék ki.

63 A választás előkészítésére június 5-én Nagy Lajos választási elnök „ Polgártársak " címmel hirdetményt tett közzé: „ A nemzetgyűlési képviselők táblájának alelnöke gr. Festetics Miklós lengyeltóti kerületi követ képviselői minőségének megszűntét a megyével tudatván, megürült követségi székének új választás általi betöltését hagyá meg; e választás megtartására folyó hó 20. napja lévén kitűzve, ezennel felszólítok minden lengyeltóti kerületi választói képességgel bíró egyént, hogy a kitűzött napon Lengyeltótiban reggeli 9 órakor az 1848. V. tc. 40. §-nak meghagyása szerint megjelenjen, minden esetre a jelenlévők által a kerületi népképviselőnek megválasztása végbe menendő lévén. "

64 59 Ld. bővebben Pálmány, Országgyűlési almanach, i.m. 266. p. 60 Andrássy: Noszlopy i. m. 68-69. p. 61 MOL OHB 1849: 6791. Noszlopy Gáspár jelentése az OHB elnökének. 1849. máj. 4. 62 MOL 1848/49-i minisztériumi levéltár. Belügyminisztérium. Országlászati osztály. 1849: 433. Almásy Pál a levelet, mint a képviselőház elnöke írta alá, de valójában másodalelnök volt. Ifj. Pázmándy Dénes elnök és Pálffy János első alelnök 1849 januárjában történt lemondása után azonban Palóczy László korelnökkel felváltva látta el az elnöki feladatokat a képviselőház ülésein (ld. erről Beér, Az 1848/49-évi népképviseleti országgyűlés i. m. 3031. p., illetve Pálmány, Országgyűlési almanach, i.m. 43., 663. p. 63 SML Közig. Bizottm. jkv. 1849: 103 (jún. 1.) 64 SML Plakátgyűjtemény 1848-1849. 272. IX. d, 2.