Somogy megye múltjából - Levéltári évkönyv 34-35. (Kaposvár, 2004)

G. Jáger Márta: Az országgyűlési népképviselet kezdetei Somogy vármegyében (1848-1849)

rorakcióknak esett áldozatul, amely azért is fájlalható, mert javarészt Somogy vármegye egyetlen akkori nyomdájának termékei lehettek.

5 Az iratok közül elsősorban a megyegyűlés jegyzőkönyvei, iratai, valamint a választások vezérletére megalakított úgynevezett Középponti Választmány iratanyaga, a választási kerületek választói névjegyzékei, illetve a választásokról készült jegyzőkönyvek jelentik a primer forrást. S ezzel együtt a Magyar Országos Levéltár, valamint az Országgyűlési Levéltár és Könyvtár anyagának feltárása is fontos kiegészítést ad a téma feldolgozásához. Az 1848. évi V. te. végrehajtása, a népképviseleti országgyűlési választások előkészületei Somogy a reformkor idején köztudottan az ellenzéki vármegyék sorába tartozott, ellenzéki magatartását 1848 tavaszán is megőrizte, hiszen az utolsó rendi országgyűlésre a radikális baloldal elkötelezett hívét, Madarász Lászlót választotta követének.

6 Amikor Pest-Pilis-Solt vármegye követe, Kossuth Lajos 1848. március 3-án az országgyűlés elé terjesztette felirati javaslatát, amelyben a bécsi udvartól alkotmányos berendezkedést követelt Magyarország számára: „...a népnek is politicai jogokban illő részesítésére az időt elérkezettnek véljük.. .alkotmányos életünk is valódi képviseleti irányban igényel fejlődést"

1 nem volt kétséges, hogy Madarász, illetve Somogy vármegye e javaslatot messzemenőkig támogatni fogja. Madarász László a felsőtábla vonakodását látva még március 8-án a felirat elfogadására szólította fel a főrendeket.

8 Somogy vármegye nemesi közgyűlése a pesti forradalom „előestéjén", március 14-én rendkívüli ülésen vitatta meg a követek által sürgönyileg megküldött felirati javaslatot. A rendek felszólították követeiket, hogy tolmácsolják az országgyűlésnek: „a birodalom trónja — bizalomvesztett népei felett csak alkotmányos engedmények útján szilárdulhat meg újra. E honnak pedig alkotmányos kifej lésén kívül nem lévén jövője," népképviseleti jog által biztosított „széles alapú választásra" van szükség.

9 A március 15-ei pesti események azután felgyorsították azt a folyamatot, amely végső soron az 1848-as törvények elfogadásához, és április 11-én az uralkodó által történő szentesítéséhez vezetett. Ezzel az utolsó rendi országgyűlés történelmi küldetését bevégezve feloszlott. Az áprilisi törvények első végrehajtási utasítását Szemere Bertalan belügyminiszter április 19-én kelt körlevelében adtaközre.

10 Hangsúlyozta, hogy az 1848-i törvényhozás a magyar alkotmányt új alapokra helyezte: „a hűbéri rendszert a népképviselet, a kiváltságokat a jog, az osztályok 5 Magyar Országos Levéltár (továbbiakban: MOL) Belügyminisztérium. Közösen kezelt általános iratok. 18481849. 1596. sz. jkv. Knezevich a vármegyéhez 1861-ben benyújtott folyamodólevelében igazolást és támogatást kért. SML Somogy Vármegye Közigazgatási Bizottmányának iratai (továbbiakban: Közig. Bizottm. ir.) 1861: 1596. A Belügyminisztérium nyilvántartása szerint 1848 tavaszán Somogy megye területén „semmi időszaki lap nem jelenik meg, nyomda pedig csak egy találtatik Kaposvárott, Knezevich Lajos tulajdona". A Pécsről 1844-ben Kaposvárra költöző nyomdász műhelye a vármegyeház épületében működött, a forradalom és a szabadságharc szinte valamennyi sajtótermékét itt készítették a megyei rabok segédletével. Miután Knezevich a szabadságharc hónapjaiban vagyonát is feláldozta a nyomda sikeres működése érdekében, 1849-ben Noszlopy Gáspár kormánybiztos puskagolyót öntetett az ólombetűkből, amelynek az árát nem térítette meg - olvashatjuk később a koldusbotra jutott nyomdász panaszos leveléből. Jellemző módon a kérvényhez mellékelt tizennyolc darab nyomdatermékből is csak néhány maradt fenn mutatóban. Kaposváron kívül a pécsi Lyceumi nyomdában is készültek somogyi választási hirdetmények. 6 Madarász Lászlót Szegedy Sándor lemondását követően, 1848. február 9-én választotta meg követnek a vármegyei közgyűlés. Ld. Somogy vármegye története. Szerk. Csánki Dezső. Bp. (1914). 522. p. (továbbiakban: Csánki) 7 Spira György: Polgári forradalom 1848-1849. Magyarország története 1848-1890. Szerk. Katus László. Akadémiai Kiadó. Bp. 1987. 66-67. p., illetve SML Somogy vármegye nemesi közgyűlésének iratai (továbbiakban: Kgy. ir.) 1848: 1227. 8 Csánki uo. 9 SML Somogy vármegye nemesi közgyűlésének jegyzőkönyve (továbbiakban: Kgy. jkv.) 1848: 1227. Idézi G. Jáger Márta: „Kupa maradékai állnak, mint Sión hegye" Rendszerváltás Somogyban 1848 tavaszán. In Emlékezel, kultusz, történelem. Tanulmányok az 1848/1849-es forradalom és szabadságharc 150. évfordulója alkalmából. Szerk. Hudi József és Tóth G. Péter. Veszprém, 1999. 83. p. 10 SML Közig. Bizottm. ir. 1848: 2. (máj. 2.)