Somogy megye múltjából - Levéltári évkönyv 34-35. (Kaposvár, 2004)

G. Jáger Márta: Az országgyűlési népképviselet kezdetei Somogy vármegyében (1848-1849)

közti különbséget az egyenlőség váltotta fel, és e gyökeres átalakulás ereje már a társadalmi viszonyokban is érezteti hatását.''" Mindez békés körülmények között történt és a megvalósulásnak is a közrend felbomlása nélkül kell végbemennie. A belügyminiszter utasította a vármegyét többek között az országgyűlési választásokról rendelkező 1848. évi 5.te. végrehajtásával kapcsolatban is. A 7. §. szerint április 11-étől számítva húsz nap alatt kell a vármegyében új közgyűlést tartani. Ezt megelőzően azonban el kell készíteni a megyei választókerületek tervét, melyet majd az új közgyűlés jóváhagyása után a belügyminiszterhez kell felterjeszteni. Az utasítás szerint ugyancsak ezen a közgyűlésen kell megválasztani a középponti választmányt a választási ügyek vezérletére, amelyben „minden választókerületnek legyenek tagjai, és elöljárói kivált azon községeknek, melyek eddigi törvényeinknél fogva a választásokból ki valónak rekesztve.'^

2 Az első alispán elnökletével 1848. április 26-án ült össze Somogy vármegye országos tárgyakkal megbízott választmánya, hogy a körlevél értelmében javaslatot tegyen a törvények pontos és szigorú végrehajtására.

13 Az összehívandó megyei közgyűlés időpontjául május elsejét jelölték ki (megjegyezvén, hogy egyébként is „akkor szokott tartatni"). Javaslatot tettek a törvényben előírt nyolc választókerületre és a főhelyekre" is, ahol a szavazók összeírása és a választás fog történni. A helységek besorolását a szavazók aránya és a távolságok figyelembe vételével az új megyei közigazgatási szerv hatáskörébe utalták. Az első alispán feladatául szabták, hogy gondoskodjon az új törvénykönyv kellő példányszámú beszerzéséről, amit a járási tisztviselőknek a nép között kellett szétosztani (a legolcsóbb, 8 krajcáros kiadásból kívántak megrendelni 1000 példányt).

14 A törvény értelmében a nemesi közgyűlés helyébe egy szélesebb társadalmi képviseleten nyugvó, állandó bizottmányt kellett választani. A május 1-jére összehívott, úgynevezett ősgyűlésen szavazati joggal azok vehettek részt, akik eddig is jogosultak voltak, illetőleg, akiket a megyei lakosok akarata szerint a községek képviselőiként a közgyűlésre küldtek. Szemere figyelmeztetett, hogy a törvény szellemében az a jogszerű, ha a bizottmányi tagokat „a polgári állapotra figyelmezés nélkül" választják meg, „tekintettel a megye kiterjedésére, népességére és a honpolgárok minden osztályára". Az új megyegyűlés, és annak állandó bizottmánya 1848. május l-jén alakult meg Kaposváron, 295 taggal, Sárközy Albert első alispán elnökletével. A testület ideiglenesen mindazon jogkört gyakorolta, mellyel a törvény szerint a megyei közgyűlés rendelkezett.

15 Az új megyei közigazgatási szerv feladata volt immár, hogy a polgári átalakulás folyamatát elindító törvényeknek érvényt szerezzen, előkészítse és megszervezze többek között az első népképviseleti országgyűlési választásokat. A rendi képviselettel szemben az államberendezkedés terén forradalmi változást hozott az országgyűlési követek népképviseleti választását bevezető 1848. évi V. törvénycikk.

16 Az ideiglenesnek szánt törvények sorába tartozott, mivel a nemesek szavazati jogát a korábbi gyakorlatnak megfelelően, de csak erre a választási ciklusra 11 Uo. 12 Uo. 13 Uo. Az országos tárgyakkal megbízott választmány jelentése. Ld. bővebben G. Jáger Márta: „Európának mívelt népei közé emelkedtünk". Intézkedések Somogyban az áprilisi törvények végrehajtására 1848 tavaszán a források tükrében. In: Somogy megye múltjából. Szerk. Bősze Sándor. Kaposvár, 1999. 163-192. p 14 Végül 12 krajcárért vették meg a 48-as törvénykönyv bekötött példányainak darabját. Ld. SML Közig. Bizottm. jkv. 1848: 213. (máj. 29.). Közli: A rendszerváltás folyamata az 1848-1849-i forradalom és szabadságharc első hónapjaiban. Válogatott dokumentumok. Szerk. Jároli József. Bp. 2001. 256. p. (A 13, 118, 146, 282, 297, 298, 299. sz. somogyi forrásokat vál. és jegyz. ellátta G. Jáger Márta.) 15 SML Kgy. jkv. 1848: 1263. Közli: G. Jáger Márta: „Európának mívelt népei..." i. m. 165. p. Ld. még Lakatos Ernő: Az első megyebizottmány 1848-1849. In: Levéltári Közlemények 1958. 103-128. p. 16 Az első népképviseleti választásokról ld. bővebben Csizmadia Andor: A magyar választási rendszer 1848- 1849-ben. Bp., 1963. illetve Pálmány Béla: Az első népképviseleti országgyűlési választások Magyarországon. In Baranya. Emlékszám az 1848-1849-es forradalom és szabadságharc tiszteletére. Szerk. Ódor Imre, Lengvári István. Pécs, 1999. 39-56. p.