Somogy megye múltjából - Levéltári évkönyv 34-35. (Kaposvár, 2004)
G. Jáger Márta: Az országgyűlési népképviselet kezdetei Somogy vármegyében (1848-1849)
AZ ORSZÁGGYŰLÉSI NÉPKÉPVISELET KEZDETEI SOMOGY VÁRMEGYÉBEN (1848-1849) G. Jáger Márta Az 1848-1849-es forradalom és szabadságharc eseményeinek feldolgozására az eltelt több mint másfélszáz esztendő alatt történeti munkák sokasága látott napvilágot. A hazai történetírás időről időre, különösen a jeles évfordulókhoz közeledve érezte a számvetés szükségességét, ám a nagy volumenű országos szintézisek ellenére sok tekintetben mindmáig adós maradt. A gazdasági és társadalmi folyamatok egykori marxista szempontú feltárása mellett viszonylag kevés figyelmet szentelt a változások lényegét érintő közjogi kérdések vizsgálatára. E téren az utóbbi évtizedekben tapasztalható változás, de a regionális, helyi mikroszintű kutatások, forráskiadványok, feldolgozások viszonylag lassú ütemű megjelenése az országos szintézis megalapozottságát is késleltetik. Somogyban a Dráva-vidék veszélyeztetettsége, Jellaèiae támadása, Noszlopy Gáspár kormánybiztosi tevékenysége miatt a korszak hadtörténeti kutatása került előtérbe. A helyi változásokat Andrássy Antal kutatásai nyomán, elsősorban Noszlopy életútjának monografikus feldolgozásán keresztül ismerhette meg az olvasó. 1 Arról azonban kevés szó esett, milyen szerepet játszott a megye az utolsó rendi országgyűlésen, mit jelentettek a korabeli somogyi emberek számára a forradalom vívmányai, hogyan és mit sikerült megvalósítani a '48-as törvényekből, hogyan történt a vármegye polgári jellegű átalakítása, a községek, mezővárosok rendezése, kik képviselték Somogyot az utolsó rendi országgyűlésen, hogyan zajlottak le az első népképviseleti választások? Olyan, megannyi, önálló tanulmányt igénylő kérdéskör ez, amelynek megválaszolásához az utóbbi évtizedben megkezdett saját kutatásainkkal is igyekeztünk hozzájárulni. Jelen tanulmányunk az első népképviseleti választások Somogy megyei eseményeit kívánja bemutatni. E téma kutatásának a korábbi évtizedekben említett „érdeklődés hiánya" mellett gátat szabhatott volna a rendelkezésre álló forrásanyag hiánya is. Az országgyűlési követek utasításait és a követi jelentések anyagát - beleértve az 1848. évi első népképviseleti választások iratait - szerencsére megőrizte a Somogy Megyei Levéltár gyűjteménye, mégha nem tekinthető is teljesnek az irategyüttes. 2 A XIX. század végi millenniumi felbuzdulásnak köszönhetően Somogy vármegye elhatározta, hogy e nemzeti értékeket összegyűjti. A feladattal megbízta a tudós attalai plébánost, Melhard Gyulát, aki buzgón teljesítette e feladatot, és 1848-ig ezeket az iratokat összegyűjtötte, kötetekbe rendezte. E gyűjtőmunka „melléktermékeként" egy vaskos kiadványban közre is adta a somogyi országgyűlési követek működéséről szóló iratokat. 0 azonban csak 1812-ig jutottéi. 3 A reformkor időszaka és az 1848-as népképviselői választások kérdésköre azóta is feltáratlan. Ez utóbbi téma kutatásait megnehezítheti az a körülmény, hogy a szabadságharc leverését követően a forradalom és a szabadságharc dokumentumait az önkényuralom idején súlyos pusztulás érte, nemcsak a hazafiak, hanem az iratok rejtegetésért is kemény büntetés járt. Példa erre az 1846-1850 közötti elítéltek börtönlajstroma 4 : az 1850. évi bűnbosszuló törvényszék a Kossuth-bankók rejtegetéséért rendre nyolc hét vasban letöltendő büntetést szabott ki, s ez alól még a vármegye hajdúja sem kaphatott felmentést. A dokumentumok egy része valószínűleg e ter1 Borús József-Andrássy Antal: Örökség. Kaposvár, 1974., illetve Andrássy Antal: Noszlopy Gáspár (1820-1853.). Szerk. Kanyar József. Kaposvár, 1987. Somogyi Almanach 43-44. 2 Kanyar József: Somogy megye levéltára. Kaposvár, 1962. 146. p. 3 Melhard Gyula: Somogy vármegye a rendi országgyűléseken 1661-1812. Veszprém, 1906. 4 Somogy Megyei Levéltár, (továbbiakban: SML) Rabok nyilvántartása 1846-1850. sz. nélkül.
