Somogy megye múltjából - Levéltári évkönyv 34-35. (Kaposvár, 2004)
Polgár Tamás: Tisztújítási statutumok és az 1824. évi tisztújítás Somogy vármegyében
lamelyikhez járuló voksa határozzon. így azután folytatván a munkát minden egyes tiszti hivatalra nézve. h. Mivel történhetik, hogy némely voksoló nemesek a fiókok fölé írt candidatusok neveit olvasni nem tudják, mihelyest azt a voksoló jelenteni fogja, azonnal köteles légyen, a deputatio kettőt kebeléből véle a benyílóba beküldeni, előtte a candidatusoknak neveit felolvasni, és hogy melyik melyiknek fiókja legyen, nékie megmutattatni. Továbbá. i. Különös figyelmek tétessenek az eránt, hogy sem egy személy, akár egy, akár több deputatiok előtt, többször egyszernél egy hivatalra ne voksolhasson. - Végre pedig. k. Igen természetes lévén, hogy ha a rendes, és nevezetesebb előbbeni tiszti hivatalok a tiszújétó szék alkalmatosságával megszűnnek, meg kell szűnni a rendkívül és alábbvalóknak is. így tehát megszűnvén a becsületbéli, és más ezen nemes vármegyebéli hivataloknak is ereje, melyek közé méltán számláltathatnak a honorárius 124 bírák, esküdtek, jegyzők, és ügyészek, mindazok kik ezen hivatalokat viselték jövendőre azokban csak úgy részesülhetnek, ha újra méltóságos gróf administrator úr őnagysága által azokban megerősíttetnek: külömben a változásnak ők is engedni köteleztetnek: így a deputatioknak alázatos vélekedése szerént a felséges akarat - a hazai törvényeknek lelke - nemzeti szabadság - a személyes juss - az érdemnek igazai a lehetőségig elősegíttetvén nem látszatik más hátra lenni, hogy. Először: A főispáni hivatal megkérettessen, hogy törvényes jussaink sérelme nélkül ő is magát a candidatioban mindazon törvényekhez tartván, melyek a candidatusokban megkívántató törvényes tulajdonságokat minden religiobeli 125 külömbség nélkül bőven leírják; - sem olyanokat, kik a megyebéli földes uraknak lekötelezettjeik, vagy szinte alkalmatlanok, és ha alkalmatosak is, de törvényes okokból választásoknak ellent mondhatnak, csak egyet is a candidatusok sorába ne vezessen, mert törvényes rendelés lévén az, hogy alkalmatosak candidáltassanak, ha a négy candidasusok[sic!] közé csak kettő vezettetik is olyan, aki azt vagy fel nem vállalja, vagy csakugyan másképp is alkalmatlan már megszoréttatik az a szabadság, melyet felséges urunk maga is fenn tartatni kíván. - Ellenben mivel káros a megyének, de káros a hazának is, ha érdemes férfiak magokat a hivataloktól elvonják, méltóztasson magát a főispáni hivatal eleinknek azon bölcs rendeléséhez szorosan tartani, hogy a kijelelt férfiak, ha csak törvényes okok által fel nem oldoztatnak, szabad akaratjok következésében fel ne oldoztassanak; sőt inkább törvényes büntetés alatt is a hivatalnak felvállolására kénszeríttessenek. Továbbá. Kérettessen meg alázatosan a főispáni hivatal arra is, hogy mivel a választó, és választható jussok elszakaszthatatlanok, azokat kik a fent írt princípiumok szerént nem választhatnak, a candidatusok soraiba se iktassanak. Másodszor: hogy mivel a törvényhozó testnek jussa csakugyan fent marad, fent marad a tisztújításnak újabb módjait még ezután is jobbítani, törvényesíteni. Fent marad pedig ezen juss annyival nagyobb igassággal, mivel ezt az 1790/1 -dik esztendőben nem csak dicső emlékezetű II-dik Leopold királyunk királyi elöl adásainak 5-dik pontjára 126 adott feleietjében nyilván az ország fenntartatott, hanem törvényt is hozott arról, hogy a vármegyének organizátiója a törvényhozásnak hatalma alatt maradjon; - de külömben is mivel az egyes vármegyéknek is tanácstalan lenne magoknak, egy oly tökéletességet tulajdonítani, hogy a most alapítandó planumnak, 127 mely úgyis csak a választókra terjedvén, egész organizátiónak nem neveztethetik, jobbat a később maradék sem gondolhat: Azért ezen egész rendszabás csak oly feltétellel iktattathatna a jegyzőkönyvbe, hogy az a törvényhatóságoknak sérelme nélkül a nemes vármegye rendelésé124 Becsületbeli (értsd: tiszteletbeli). 125 Vallásbeli. 126 1790. évi 5 tc. „Sándor Lipót, fenséges ausztriai főherceg, az ország nádorának választatik." In Magyar Törvénytár. 1740-1835. évi törvényezikkek. 153-155. p. 127 Terv.
