Somogy megye múltjából - Levéltári évkönyv 34-35. (Kaposvár, 2004)

Polgár Tamás: Tisztújítási statutumok és az 1824. évi tisztújítás Somogy vármegyében

tás megtartására és a nemesség összeírására vonatkozó elveket.

32 Az augusztus 26-áig tartó közgyűlésen az alispán jelezte, hogy a deputáció elvégezte munkáját. Mindezt a rendek tudomásul is vették és úgy rendelkeztek, hogy „ezen kiküldöttség munkájának tanácskozás alá való vétele méltóságos adminisztrátor úr személyes jelenlétére halasztatik. "

3S A halasztás annyira jól sikerült, hogy a bizottság állásfoglalását csak négy év múlva, 1823 augusztusában vették elő újra. Az 1823. augusztus 12-ei közgyűlésen sikerült csak a statútum végleges formáját elfogadni. Több okra is visszavezethető, hogy Somogy vármegye tisztújítási statútumának megszületése ennyi ideig elhúzódott. Csánki Dezső féle megyemonográfiában az szerepel, „mivel Teleki László főispán 1819-ben a hétszemélyes királyi tábla bírójává neveztetvén ki, a vármegye ügyeivel nem igen ért rá többé foglalkozni."™ Ha megnézzük az 1819-1821. évi jegyzőkönyveket, láthatjuk, hogy Teleki az 1819. júniusi közgyűlésen kívül - 1821. március 24-én bekövetkezett haláláig - csupán két ízben az 1820. januárlO-ei és az augusztus 28-ai közgyűlésen vett részt. Ez alapján nem tudjuk eldönteni a megyemonográfiában közölt megállapítás megalapozottságát, de tény, hogy Teleki nem kezdeményezte egy újabb tisztújítás lebonyolítását, ami a tisztújítást előkészítő bizottság javaslatainak közgyűlési megvitatását, és egy végleges szabályrendelet megalkotását feltételezte volna. A főispán talán gondolhatott arra is, hogy mivel 1817-ben a tisztújítás megtartására sor került és a törvényes három év még nem telt le, a kialakult képlékeny helyzetben jobb a kivárás taktikájához folyamodni, ahogy Békés és Baranya is cselekedett. Mindezt nem tudhatjuk, de tény, hogy Teleki halálával és az azt követő másfél éves főispáni „interregnummal" tovább odázódott a tisztújítás ügye. Az ügy halasztását az is bizonyítja, hogy a Helytartótanács 1821. január 9-ei 771. számú rendeletét - amely a tisztújításoknak az 1819. februári rendelet szerinti megtartását parancsolta - a közgyűlés kiadta a tisztújítási bizottságnak, de semmi egyéb intézkedést nem tett. Tegyük hozzá, főispán nélkül nem is tehetett.

35 1821-ben az abszolutisztikus kormányzat olyan újabb rendeleteket adott ki, amelyek a vármegyéket ismét cselekvésre késztették, és válaszút elé állították. Ennek nyomán a rendi ellenállás tovább fokozódott. I. Ferenc 1821. április 4-án kelt, 4298. számú rendelete az 1814 és 1815. évben megszavazott újoncok hátralékban maradt hányadának kiállítását irányozta elő.

36 Somogy vármegye az újoncállítás ügyét 1821. május 24-ei közgyűlésén tárgyalta és kimondta, hogy a katonaállítás csak az országgyűlés hatáskörébe tartozik. Továbbá a közgyűlési határozat felhívta a figyelmet, hogy az országgyűlés összehívására törvényben előírt három év letelt. A megye a rendelet teljesítése alól az összeülő országgyűlésig feloldozását kért, magyarul elutasította az újoncozás végrehajtását.

37 Az újoncozás tárgyában a Helytartótanács által 1821. május 15-én 13633. szám alatt kiadott második rendeletre Somogy vármegye szintén elutasító választ adott, az újoncozás ügyét ismételten országgyűlési kompetenciaként megjelölve.

38 Több mint egy évvel később jelent meg a következő királyi parancsolat, amely tovább szította a rendi ellenállást. Az uralkodó 1822. augusztus 13-án kiadott parancsolatában a legutóbbi országgyűlésen váltócédulában megajánlott adóösszegnek ezüstpénzben való beszedését írta elő. Ez az akkori értékarányok mellett az adóösszeg mintegy két és félszeres emelkedését jelentette. Somogy vármegye 32A bizottság állásfoglalásának fogalmazványa fennmaradt az 1823. évi iratok között. Ennek magyarázata, hogy a tisztújítási statútum közgyűlési tárgyalásához csatolták az iratot. SML Kgy. iratok. 1823. aug. 12. 1256/ 1823. A bizottság állásfoglalása a nyomtatott tisztújítási statútum első részeként szerepel. (3. számú melléklet) 33 SML Kgy. jkv. 1819. aug. 16. 1444/1819. 34 Somogy vármegye, szerk. Csánki Dezső. Bp., é.n. Országos Monográfia Társaság. 508. p. (Továbbiakban: Csánki) 35 SML Kgy. jkv. 1821. ápr. 9. 170/1821.; Degré: Szavazási ...125. p. 36 A nemesi ellenállás történetére lásd Magyarország története 1790-1848. 1. köt. 625-632. p. ; A magyar nemzet története 9. köt. 91-118. p.; Horváth Mihály: Huszonöt év... 82-134. p., valamint Zala vármegyei nemesi ellenállásra vonatkozóan lásd: Molnár András: Deák Ferenc. Bp. 2003. Osiris. 174-206. p. 37 SML Kgy. jkv. 1821. máj. 24. 732/1821. E szám alatt található a közgyűlési iratok között a királyi leirat és a megye latin nyelvű feliratának fogalmazati példánya. 38 SML Kgy. jkv. 1821. aug. 13. 1123/1821. E szám alatt található a közgyűlési iratok között a királyi leirat és a megye magyar nyelvű feliratának fogalmazati példánya.