Somogy megye múltjából - Levéltári évkönyv 33. (Kaposvár, 2002)

Sipos József: Nagyatádi Szabó István és az 1922-es választások Somogyban

NAGYATÁDI SZABÓ ISTVÁN ÉS AZ 1922-ES VÁLASZTÁSOK SOMOGYBAN SIPOS JÓZSEF E témával még nem foglalkozott sem az országos, sem a helytörténeti szakirodalom. Az 1922-es nemzetgyűlési választások országos összefüggéseinek bemutatására Ságvári Ágnes tanulmánya vállalkozik.

1 A Somogy megyei választások eredményeit természetesen megtaláljuk Hubai László nagysikerű „Magyarország XX. századi választási atlasza 1920-2000" című köteteiben.

2 E munkák azonban nem foglalkoznak az 1922-es nemzetgyűlési választások Somogy megyei kampányával, a választási harc és az erőviszonyok alakulásával. Ezért tartjuk fontosnak bemutatni, hogyan történtek az 1922-es választások Somogy megyében, a Kisgazdapárt bölcsőjében és fellegvárában. Hogyan segítette Nagyatádi Szabó István szülőföldjén és politikai hátországában e nagy jelentőségű választást? Igaz-e a szakirodalom azon megállapítása Somogy megyére is, hogy e választáson háttérbe szorultak a parasztpolitikus hívei, az ún. „csizmások," vagyis a parasztképviselők, és helyüket a földbirtokosok és a dzsentrihivatalnoki-katonatiszti rétegek foglalták el? Igaz-e az, hogy ezen a választáson megváltozott a kormánypárttá bővült Kisgazdapárt - röviden az Egységes Párt - szavazóbázisa, politikai aktívagárdája és politikai ideológiája? A somogyi helyzet A Kisgazdapárt kormányzópárttá bővítése, különösen a volt munkapárti politikusok február közepén történt belépése és a választójogi rendeletben a nyílt szavazás deklarálása a Somogy Megyei Kisgazdapárt tagjai között is nagyfokú elégedetlenséget váltott ki. Ezekért egyre többen hibáztatták Nagyatádi Szabó Istvánt. E hangulat terjedését elősegítették az e témákról az ellenzéki lapokban megjelent tudósítások és a párt A Kisgazda c. hetilapjának azokra történt reagálásai. A parasztvezért és híveit különösen a Rassay Károly által vezetett Független Kisgazda, Földműves és Polgári Párt hetilapja, elsősorban a vidéken terjesztett Magyar Ugar támadta; e kérdésekben megalkuvással és a parasztság érdekeinek elárulásával vádolta őket. Ez már érzékenyen érintette Nagyatádit, hiszen ezzel megkezdődött az ő és pártjának a parasztság előtt addig szerzett tekintélyének csorbítása. Ez veszélyes volt, mert a földnélküliek és a szegényparasztok elégedetlensége miatt az ellenzéki Rassay-féle Kisgazdapárt iránti szimpátia egyébként is növekedett. Ez abban is megnyilvánult, hogy elsősorban a Dunántúlon sok, addig Nagyatádi pártját támogató helyi szervezet már támogatásáról biztosította Rassay pártját.

3 Ezért Nagyatádi hetilapja, A Kisgazda március elején „A törtetők" c. vezércikkben foglalkozott a Magyar Ugarban a parasztpolitikus ellen irányuló támadással. Ebben törtetőnek nevezték Rassayt és pártját, illetve annak másik ismert 1 Parlamenti választások Magyarországon 1920-1998. Szerk.: Földes György-Hubai László. Második, bővített, átdolgozott kiadás. Napvilág Kiadó, Bp. 1999. 85-105. p. Szabó Ágnes: A konszolidáció kezdete - 1922. 2 Hubai László: Magyarország XX. századi választási atlasza 1920-2000. I - III. k. Témánkhoz különösen a II. k. 36. és 44. p. 3 Sipos József: Az Egységes Párt megalakításának történeti problémáiról. Múltunk, 2002/1. sz. 243-256. p. és Sipos József: Nagyatádi Szabó István és a Kisgazdapárt kormányzópárttá bővítése. Századok, 2002/5. sz. 989-1059. p.