Somogy megye múltjából - Levéltári évkönyv 33. (Kaposvár, 2002)

Sipos József: Nagyatádi Szabó István és az 1922-es választások Somogyban

kat és szegényparasztokat próbálta eltávolítani az MSZDP-től. A lapnak a néma agitáció idején folytatott kampányát jól jellemzi az „ Újra a kisgazdapárt győz egész Somogyban " hangzatos címmel közölt írás. Ebben kifejezték hitüket, hogy a somogyi nép „nagyatádi Szabó István zászlaját juttatja Somogyban diadalra.'" E gondolatokkal azt üzenték a választópolgároknak, hogy az egységes párti jelöltek közül a parasztpolitikus híveit, a régi kisgazdapárti képviselőjelölteket támogassák szavazataikkal és ne a földbirtokosokat, illetve az ellenzéket. Ez az adott belpolitikai helyzetben helyes és progresszív taktika volt, hiszen a parasztság érdekeit és egy demokratikusabb politikai rendszer kialakítását is inkább lehetett várni a parasztpolitikustól és híveitől, mint Bethlentől vagy Gömböstől, illetve híveiktől. Ez utóbbi probléma lényegét híven tükrözte a kaposmérői választókerületben egymással vetélkedő Tankovits János és Somssich Miklós esete. Nagyatádi Szabó azt még el tudta intézni az Egységes Párt Intéző Bizottságában, hogy veje, Tankovits legyen a párt hivatalos jelöltje, azonban nem tudta megakadályozni, hogy ellene egységes pártiként elinduljon a kerület egyik leggazdagabb és legbefolyásosabb földbirtokosa. ,A kerület földbirtokosai majdnem kivétel nélkül és a jegyzői kar is - írta a Délmagyarország - mindent megtettek Somssich Miklós érdekében." Ez - mint láttuk - azt eredményezte, hogy május 22-én Tankovitsnak csak 1800, míg Somssichnak 4400 hitelesített ajánlója volt. A néma agitáció hetében azonban bekövetkezett némi kijózanodás e kerület választópolgárai körében is. Az olyan községekből is, ahol a nyílt korteskedés idején Tankovitsnak szinte egyetlen támogatója sem akadt - vélhetően a földbirtokosok és jegyzők akciói miatt -, az utolsó héten olyan jelentések érkeztek, hogy a választók közül sokan őrá fognak szavazni. Ezért is írhatta a lapja, hogy a „kisgazdák és földművesek hűek pártjukhoz és az érdekeiket védő jelölteket támogatják." A Délmagyarország május 27-én, a választások előtt egy nappal is úgy állította be a helyzetet, hogy a nagybajomi kerületben ,fteubauer két ellenjelöltjével szemben pótválasztás nélkül győz." Az igali kerületről pedig azt írta, hogy „Eöry Szabó Dezső taktikája nem vált be, mert a választók most ellene fordultak a pártbontásért" A lap szerint dr. Rónai János erősen küzd, mivel azonban Igaion kívül nincs komoly bázisa, a pótválasztásig sem jut el, Svastics Nándorra pedig még azok sem fognak szavazni, akik aláírták az ajánlási ívét s a „gazdaságok egy része is Svastics oldaláról Rónaihoz pártolt." A választás Javós Antal és Eöry Szabó Dezső között dől majd el - jósolta e napilap. S ha már kettőjük között kell választani - írták -, „akkor Javós legyen a követ." Az újság tehát orientálta is az igali választókat! Ugyanezt tette akkor is, amikor arról írt, hogy a többi kerületben is a „kisgazdapárt régi emberei kerülnek ki győztesként a küzdelemből. A marcali kerületben Madarász Zsigmond, a tahiban Pákozdy András győz."

100 Az igazi választási korteskedés azonban a sajtóorgánumok között is az utolsó napokra esett. Az Erekyt támogató Somogyi Újság május 27-ei száma „A kormány támogatja Ereky Károlyt" című cikkére a másnapi Délmagyarországban Prácser Frigyes, a Keresztény Kisgazda, Földmives és Polgári Párt, vagyis az Egységes Párt Somogy megyei titkára válaszolt. A ,JCaposvár város tisztelt választóközönségéhez!" címet viselő vezércikk elején azzal kezdi, hogy eddig nem tartotta érdemesnek a Somogyi Újság Egységes Párt elleni és Ereky pártfegyelmet is sértő támadásaira reflektálni. E cikknek azonban már a címét is szemfényvesztésnek nevezi, amelyre a „központi pártvezetőség utasítására" válaszul a következőket fejtette ki: 1. Bethlen István miniszterelnök és pártvezér „teljes garanciát nyújt arra, hogy az általa jelölt gróf Hoyos Miksát és csakis őt kívánja minden hátsó gondolat nélkül maga mellé munkatársul. 2. Sem Hegyeshalmy, sem Vass miniszter urak levelei egy szóval sem mondják azt,