Somogy megye múltjából - Levéltári évkönyv 33. (Kaposvár, 2002)
Sipos József: Nagyatádi Szabó István és az 1922-es választások Somogyban
sajtó dr. Wagner Gyula erősségeinek tartotta, de most az itteni választók is Neubauer felé fordultak. E sajtóhír szerint mind a három jelölt beadta ajánlási íveit. Legtöbb ajánlója - több mint 2000 - Neubauer Ferencnek volt, dr. Wagner Gyulának alig 1000, míg a dr. Hegyi Árpádé a legkevesebb. 92 Sajnos az említett levéltári forrás nem tartalmazza a nagybajomi képviselőjelöltek ajánlóinak számadatait. Ezzel szemben a Délmagyarország május 24-ei számából megtudhatjuk, hogy Neabauer Ferenc érvényes ajánlóinak a száma 1900, dr. Wagner Gyuláé 1022, míg dr. Hegyi Árpádé éppen csak hogy meghaladta a szükséges 720 aláírást. A szigetvári választókerületben az Andrássy-Friedrich párt jelöltje, dr. Toronyi János budapesti ügyvéd nem tudta megszerezni a jelöléshez szükséges 1000 aláírást, ezért a kerületből 20-án már el is utazott. így dr. Barla-Szabó József egyetlen jelölt s megválasztása - írta a sajtó - egyhangúan fog kinyilváníttatni. Érdekes, hogy a levéltárban megőrzött összesítésen a szigetvári kerületnél már nem is szerepel Toronyi neve, csak Barla-Szabóé, mint egyedüli egységes pártié. A barcsi választókerületben a sajtó szerint három jelölt küzdött a mandátumért. Nagyatádi Szabónak volt a legtöbb ajánlója, dr. Ulain Ferencnek 1450, míg dr. Nagy Dezső alig több mint 1000 ajánlóval bírt. A Délmagyarország természetesen Nagyatádit tekintette a győztes jelöltnek, de most is megírta, hogy az ő „esetleges visszalépése dr. Ulain Ferencnek juttatná a mandátumot.'" A választási biztosok Nagyatádi Szabó ajánlóinak a számát 1444-ben, Ulainét 1204-ben, míg dr. Nagy Dezsőé Friedrich párti jelöltét 995-ben állapították meg. A csurgói választókerületben négy jelölt tudta összeszedni a szükséges ajánlásokat. A legtöbb ajánlója dr. Éhn Kálmánnak volt, a többi három jelölt, dr. Karbuczky János, dr. Lukovich Aladár és dr. Babochay Géza körülbelül azonos számú ajánlót gyűjtöttek össze. A levéltári forrás nem közli e jelöltek elfogadott ajánlóinak a számát, feltünteti viszont, hogy ki melyik párt jelöltje: közülük dr. Babochay Géza Ernst-párti, azaz az 1922. március elején megmaradt többségi, tehát a Bethlen kormányban képviselt KNEP-hez tartozott, a többiek mind egységes párti jelöltek voltak. Ez tehát azt is jelentette, hogy a csurgói kerületben mind a négy jelölt kormánypártiként lépett fel! A lengyeltóti választókerületben Gaál Gasztonnak végül is akadt ellenjelöltje dr. Hüttl Károly Andrássy-Friedrich-párti jelölt személyében, akit azonban a Délmagyarország nem tartott komoly ellenfélnek. Május 17-e után azonban meglepően heves választási küzdelem bontakozott ki, mert Hütl hívei óriási agitációt fejtettek ki az egész kerületben. Ezzel szemben Gaál Gaszton - a vele szimpatizáló újságok szerint - lebeszélte híveit minden agitációról. A Délmagyarország szerint Gaál Gaszton ajánlási ívén „több ezer aláírás volt." Mennyi lehetett ez? A választási biztosok Gaálnak 2410, míg Hüttlnek 833 ajánlóját fogadták el. Az igali választókerületben, mint láttuk, négy komoly jelölt volt, akik május 20-án be is adták ajánlási íveiket. A sajtó szerint a legtöbb ajánlót Javós Antal szerezte, akinek legerősebb ellenjelöltje ekkor már Eöry Szabó Dezső. Dr. Svastics Nándor Ernst-párti és dr. Rónai R. Lajos Andrássy-Friedrich-párti jelölteket gyöngébbeknek tekintették, akik csak azt érhetik el, hogy Javós és E. Szabó között pótválasztásra kerüljön sor. A választási biztosok Javósnak 2120, E. Szabónak 1080, Svasticsnak 1230 és Rónainak 1045 ajánlóját fogadták el. A marcali választókerületben a sok jelölt közül csak ketten tudták összegyűjteni a megfelelő számú ajánló aláírását. A Délmagyarország szerint Madarász Zsigmond „összehasonlíthatatlanul több ajánlót tudott összegyűjteni, mint ellenfele, dr. Strausz István. A többi jelölt elmaradásával Madarász Zsigmond pótválasztás nélkül győz" - írta. És itt megint tetten érhető Nagyatádi lapjának csúsztatása. Mert mi volt a valóság? A választási biztosok Madarásznak
