Somogy megye múltjából - Levéltári évkönyv 33. (Kaposvár, 2002)
Sipos József: Nagyatádi Szabó István és az 1922-es választások Somogyban
csak 2352, míg Strausznak 3424 ajánlóját fogadták el. Itt is csak a Madarász iránt elkötelezett Délmagyarország hamisításáról lehet beszélni, hiszen lehetetlen, hogy a választási biztosok ezernél is több ajánlóját húzták volna ki egy volt nemzetgyűlési képviselőnek! 93 A tabi választókerületben Pákozdy András még az utolsó napokban is járta a falvakat. Május 17-én Pusztaszemesen, a katolikus lakosságú községben tartotta meg két órás programbeszédét, ami után a választópolgárok támogatásukról biztosították. Másnap a kőröshegyiek hallgatták meg, ahol a mindkét felekezethez tartozó választókat a helyi pártelnök, Kozma Andor főtisztelendő üdvözölte. Pákozdy egyszerűen fogalmazta meg programját. Arról is beszélt, hogy „bár a szavazás nyílt, mindenki saját legjobb belátása szerint kell, hogy jogát gyakorolja." 20-án Zamárdiban, Som és Nagybábony falvakban, 21-én pedig Tabon és Karádon beszélt nagy számú hallgatóság előtt, amely lelkesen fogadta. Ezek alapján a Délmagyarország bízott a sikerében. 94 A kerület ajánlási eredményeiről azonban a lap május 21-ei száma még nem tudott semmit közölni, egyrészt, mert két táviratukra sem kaptak választ, másrészt, mert Tabon akkor még nem volt telefon. A választási biztosok Pákozdynak 1514, Heinrich Ferencnek pedig 1367 ajánlóját fogadták el. 95 Tehát a tabi választókerületben nagyon szoros küzdelemre lehetett számítani ! A néma agitáció Május 21-én, vasárnap volt az utolsó olyan nap, amikor a pártoknak és jelöltjeiknek nyilvános gyűléseket lehetett tartaniuk. A kormány ugyanis elrendelte, hogy május 22-étől június 13-áig politikai gyűlések nem tarthatók és nyilvános helyen egyéb célú népgyűlések vagy felvonulások sem tarthatók. 96 E rendelkezés természetesen nem tiltotta az ún. néma agitációt, tehát a plakátok kiragasztását, a sajtókampányt, de a nem nyilvános helyeken, kisebb csoportokban végzett korteskedést sem. Ezért a választások előtti héten ezek a módszerek kerültek előtérbe. Ennek egyik érdekes megnyilvánulásaként fogható fel az esemény, mikor május 22-én dr. Vétek György polgármester vezetésével negyventagú kaposvári küldöttség utazott Budapestre Kállay Tibor pénzügyminiszterhez egy memorandummal, amelyben a „III. osztályú kereseti adó, a jövedelmi és vagyonadó kivetésénél elkövetett igazságtalanságok orvoslását" kérték. E küldöttséget ugyan Kállay nem fogadta, csak Vargha Imre államtitkár, de ő megígérte, hogy a memorandumot átteszi a bírósághoz annak érdekében, hogy „szigorú vizsgálat alapján az igazságot kiderítsék." Ezt a helyi sajtó úgy adta a nagyérdemű közönség tudtára, hogy a küldöttség tehát „nem járt eredménytelenül," mert a várost az adózás terén is ért igazságtalanságok megszüntethetők lesznek. Az akcióval Hoyos Miksa esélyeit kívánták növelni, aki természetesen ugyanekkor szintén a fővárosban tartózkodott. Ereky hívei a városban igyekeztek megjelöltjüket népszerűsíteni. Sávolt János és a Szociáldemokrata Párt kortesei is folytatták a „néma agitációt." Ezekben a napokban a Délmagyarország cikkeivel és az elért eredmények bemutatásával igyekezett segíteni Nagyatádi Szabót és pártját. Ennek egyik szép példája a május 24-én megjelent Nagyatád c. vezércikk. Itt megemlítették, hogy 22-éig még csak 13 olyan választókerületről tudtak, ahol ellenjelölt hiányában nem lesz választás, és ebből egy a Somogy megyei szigetvári kerület, ahol Dr. Barla-Szabó Józsefet fogják a választások napján kihirdetni 93 Délmagyarország, 1922. V. 21. l.p. Az újság adatait vetettem össze a főispáni bizalmas ügyiratban fellelhető számokkal. 94 Délmagyarország, 1922. V. 24. 1. p. 95 Uo.: 1922. V. 21. 1. p. és a hivatkozott főispáni bizalmas irat. 96 Délmagyarország, 1922. V. 16. 3. p.
