Somogy megye múltjából - Levéltári évkönyv 33. (Kaposvár, 2002)
Sipos József: Nagyatádi Szabó István és az 1922-es választások Somogyban
Jánost. E cikkek egyik szerzője Biczi Gyula káplán, aki még azt is kifogásolta, hogy Tankovits a Kaposvári Kereskedők Egyesületének is tagja, és ott még szerepel is. Ezzel persze arra célzott, hogy miféle Istentől elrugaszkodott ember lehet az ilyen, mert hiszen abban az egyesületben többségben vannak a zsidók. Meg is fenyegette, hogy majd ismét jön Prónay és rendet csinál. Erre Tankovits a következőket válaszolta: „A Kereskedők Egyesületében vagyunk többen keresztények, akik... ezen egyesületi tagságunk mellett azok is maradunk, még pedig hitem és tudásom szerint különben, mint Biczi úr amilyen pap." (Biczi vagy inkább a befolyása alatt állók valószínűleg menekültek lehetettek, mert Tankovits figyelmeztette őket: ne éljenek vissza a vendégjoggal!) A Prónay val való fenyegetésére pedig azt írta, hogy bár idejönne egy kis rendcsinálásra, mert itt „nagyon sok az ingyenélő, a zavarosban halászni akaró, az adózsaroló." A névtelen cikkírókat pedig gyávának nevezte, módszereiket, rendcsinálási szándékaikat pedig nem keresztényinek. 24 Tankovits János és a Délmagyarország nyilvánosság előtt folytatott politikai-ideológiai küzdelme az antiszemita áramlattal szemben, - mint látni fogjuk - nem volt hiábavaló: Ereky hívei nem fognak tudni elegendő aláírást gyűjteni a városban, és így 1922-ben már nem is lehetett az Egységes Párt hivatalos jelöltje. Választási előkészületek - bizonytalanságokkal Március 8-án Somogy Vármegye Közigazgatási Bizottsága ülésezett Sárközy György főispán elnöklésével. A bizottsági tagok között ott voltak: gróf Hoyos Miksa, báró Inkey József, saárdi Somsich Miklós, Kacskovics Lajos és Gaál István, akik közül majd többen fognak szerepet játszani a választásokon. Ezen az értekezleten az alispán beszámolt arról, hogy a választási előkészületek ügyében megtette a szükséges lépéseket: délutánra összehívta a törvényhatósági bizottság rendkívüli közgyűlését, ahol megválasztják az állandó választmány tagjait. 25 A március 7-én Kaposvárott rendezett megyei választási jelölőgyűlésen tehát úgy látszott, hogy Nagyatádi Szabó Istvánnak sikerült megnyugtatni a vidéken bevezetett nyílt szavazás és a Kisgazdapárt kormánypárttá bővítése miatt nyugtalankodó híveinek döntő többségét. Mint láttuk, ezt szolgálta a parasztvezér szülőfalujából elindított erdőcsokonyai határozat is, amelyhez egyre több Somogy megyei pártszervezet csatlakozott. A határozattal március 14-én foglalkozó vezércikk arról írt, hogy a ,/alu népét alig érintik azok a nagypolitikai kérdések," amelyekkel az ellenzék szeretné Nagyatádi Szabó pártját megbontani. A cikkből kiderül, hogy itt is elsősorban a vidéken bevezetett nyílt szavazásról és a Kisgazdapárt kormányzópárttá bővítéséről van szó. Ezzel szemben azt állítja, hogy a parasztságot sokkal inkább érdeklik a konkrét gazdasági eredmények, illetve az életének javítását célozó követelések. Azért is van nagy sikere az erdőcsokonyai felhívásnak - állítja -, mert elsősorban ilyeneket tartalmaz. Ezek közül ismét megemlítette azt a három fontosat, amelyekről már írtunk korábban. A vezércikk érdekessége, hogy most az erdőcsokonyai felhívás 8 pontjából újabb hármat is megemlít. Ezek a következők: a virilizmus eltörlése, a közigazgatás reformja, tehát a községi és megyei önkormányzati rendszer demokratizálása, és a progresszív adórendszer bevezetése. A cikk azzal fejeződik be, hogy ezek „elemi" követelések, melyek már „minden oldalról elismerésre" találnak. A vezércikk szignója N. F., ami csak Neubauer Ferenc ügyvédre, a lap főszerkesztőjére utalhat. 26 24 Uo.: 1922. IV. 8. 2. p. 25 Uj-Somogy, 1922. III. 9. I. p. 26 Délmagyarország, 1922. III. 14. 1. p.
