Somogy megye múltjából - Levéltári évkönyv 33. (Kaposvár, 2002)
Gárdonyi Máté: Mindszenty József somogyi plébánia-alapításai
találta, és ki is utalta a kastélyt. 1947-ben azonban a falu vezetése elvette a kastélyt, sőt egy teljesen szabálytalan egyházközségi gyűlésen kikényszerítette a lemondást az ingatlanról. A gyűlésen az illetékes nagyatádi plébános és a törvényesen megválasztott képviselők nagy része jelen sem volt, az aláírásokat néhány hívő és gyerek részvételével hamisították meg. Az Országos Földhivatalhoz benyújtott jogorvoslati kérelemnek azonban semmi eredménye sem lett. 51 Felsőmocsoládon is hasonló igénnyel lépett fel az egyházközség, ám ott sikerrel jártak és a volt kastély három szobájának egybenyitásával alakították ki az istentiszteleti helyet, az épület többi részéből pedig a lelkészlakást. 52 A legtöbb újonnan alapított lelkipásztori helyen azonban tényleg „őskeresztény szellemben", a hívek jóindulatára támaszkodva kezdték meg működésüket a kinevezett lelkipásztorok. Pusztakovácsiban például a lelkész először albérleti szobában lakott és sorkosztra járt, Bálványoson ugyancsak hol itt, hol ott kapott szobát. 53 Új lelkipásztori helyek Somogyban Mindszenty emlékirataiban 34 plébánia alapításáról emlékezik meg a Veszprémi Egyházmegye egész területén. Ez a szám már felbukkant abban a körlevélben is, amit a püspök búcsúzásképpen fogalmazott prímási kinevezését követően. 54 A Veszprémi Egyházmegye 1993as diszmembrációja előtti utolsó névtára Mindszenty rövid életrajzához kapcsolva fel is sorolja ezeket a plébániákat, ám csak 33-at, amelyből Somogyra 14 esik: Bábonymegyer, Darány, Felsőmocsolád, Hedrehely, Kaposfüred, Kötcse, Nagydobsza, Nemesdéd, Pusztakovácsi, Somogyapáti, Somogyudvarhely, Somogybükkösd, Somogyegres, Zics. 55 A különbség onnan adódik, hogy a püspök egyik első alapításáról, Magyaratádról hamarosan kiderült, hogy működésképtelen, majd az ismét megszervezett lelkészség székhelye Szentgáloskérre került. A püspök azonban 1945. évi első körlevelében külön is megemlítette Magyaratádot, mint az előző évben alapított plébániát. 56 Nem szerepel továbbá a felsorolásban Bálványos és Kereki, ahová a dispozíciók szerint már Mindszenty püspök küldött szervező lelkészt, és a plébániaszervezés megkezdésének az iratokban is nyoma van. Kerekiből később a lelkészség székhelye átkerült Pusztaszemesre. Ezenkívül sajátosnak tekinthető Mike és Ötvöskónyi esete. Mikén ugyan már korábban is végzett lelkipásztori tevékenységet a Somssich család házikáplánja, ám a helyi lelkészség létrehozása Mindszenty püspök nevéhez fűződik, amint a dispozíciókból és egyéb iratokból kiderül. Ötvöskónyit a nagyatádi ferencesek látták el, és esete azért különleges, mert egyrészt ezen okból a püspök ide nem diszponált, másrészt a dokumentumok azt mutatják, hogy 1945-ben a püspökség tudtával az egyik szerzetes kiköltözött a filiába a lelkészség megszervezése végett. Miután ezeket a helységeket is felvettük Mindszenty alapításai közé, számukat 19-ben állapítottuk meg Somogy megye akkori területén. A pontos lista összeállítását az a körülmény nehezíti, hogy a frontesemények és a püspök fogsága miatt az alapítások dokumentációja igen hiányos. Teljes körűen szinte csak Somogyapáti és Darány esetében lehet a részleteket nyomon követni. Jogi értelemben a plébániaszervezésnek három fázisát különböztethetjük meg: helyi káplánság - lelkészség - plébánia. Kihelyezett vagy helyi káplánságról (expositura) beszé51 VÉL 2900/1946. 281-101.102/1948. - Nagyatád monográfiája. Szerk. Bősze S. Nagyatád, 2001. II. k. 334-335. p. 52 A Veszprémi Egyházmegye papságának névtára 1975. Veszprém, 1975. 227. 53 A Veszprémi Egyházmegye papságának névtára 1975. Veszprém, 1975. 219, 301. 54 Litterae Circulares 1945/ 53. 55 A Veszprémi Egyházmegye Névtára 1992. 18-20. 56 A magyaratádi plébánia megalapításának egyházmegyei körlevélben is nyoma van: Litterae Circulares 1944/71. 1945/1. további iratok: VÉL 2127/1944. 2419/1944. 5131/1944.
