Somogy megye múltjából - Levéltári évkönyv 33. (Kaposvár, 2002)

Szántó László: Képviselő-választások Somogyban 1890-1910

Ián legérdekesebb eseménye volt Kossuth Ferenc körútja, aki a tabi, a nagyatádi és a szigetvári kerületben tartott népes választási gyűléseket. Az 1896. évi választási kampány idején váltak legsúlyosabbá azok a negatív jelenségek, amelyek a képviselő-választásokat egyre inkább jellemezték a dualizmus korában. A kormánytól független országos napilapok visszhangzottak az egymást követő visszaélésektől, botrányos és erőszakos eseményektől. A somogyi újság olvasója nem szerezhetett tudomást arról, hogy a csurgói kerülethez tartozó Porrog községben majdhogy- nem zendülés történt a függetlenségi jelölt támogatása érdekében, ugyanis csak a csendőrök tudták megfékezni a körjegyzőség ellen felvonult tömeget.

27 A szavazatvásárlásról szóló hírek és kommentárok közül említést érdemel a népszerű Kis Újság október 28-ai tudósítása, amely szerint Kaposváron hatalmas méretekben folyik a vesztegetés a kormánypárti jelölt érdekében. A jelöltállítás, mint az erőfelmérés első lépcsője, sajátos eredménnyel zárult a kormánypárt szempontjából. A határozott fellépés ellenére sem tudtak három kerületben esélyesnek vélt jelöltet indítani, viszont arra számítottak, hogy elnyerik legalább a mandátumok felét. A függetlenségi irányzat megosztottsága leképeződött a megyében is olyannyira, hogy egymás ellen is állítottak jelölteket egy-két választókerületben. A megosztottság legsúlyosabb következményének tekinthető az a tény, hogy a megyeszékhelyen egyik csoport sem volt képes jelöltet állítani.

28 Az egyre gyakrabban Kossuth-pártnak nevezett többségi szárny - a csoport irányát követő Egyetértés c. lap október 11-ei közlése szerint -, azt a gyakorlatot követte, hogy csak azokban a kerületekben állít jelölteket, ahol a függetlenségi tábor (ténylegesen a helyi választmány) mellettük foglal állást. A megye tehetős birtokossága körében hagyományosan erős mérsékelt, most nemzeti párti ellenzék tekintélyes személyekkel lépett fel, kikkel szemben a kormánypárt nem is indított ellenjelölteket. A Néppárt nem sok sikerrel dicsekedhetett már a jelölés időszakában sem. Ennek talán abban kereshetjük a magyarázatát, hogy a kormányzópárttal elégedetlen földbirtokos körök a Nemzeti Pártot támogatták.

29 Az október 28-án lezajlott választásokról a Somogy a november 1-jei számának Győzelem^, c. vezércikkében adott rögtöni értékelést, amelynek utolsó, kiemelten szedett bekezdése így szólt: „Mib'fordulat Isten jóvoltából" A Szabadelvű Párt 4 képviselői helyet szerzett, ami kétségtelenül kiváló eredménynek minősíthető az előző választáson elszenvedett teljes kudarc fényében. A szavazás súlyos vereséggel végződött a függetlenségi ellenzék szempontjából, ugyanis mindössze az egyik „nagy öreg", Szalay Károly ügyvéd szerzett képviselői mandátumot, aki egyébként az Ugron-csoporthoz tartozott. A Nemzeti Párt mindkét jelöltje győzött, s végül egy budapesti drámaíró, publicista, ifj. Ábrányi Koméi pártonkívüli jelöltként nyerte el a lengyeltóti mandátumot. A választási eredményeket ezúttal is érdemes abból a szempontból elemezni, hogy a szavazók milyen arányban támogatták az egyes pártok, illetőleg a kormány és az ellenzék jelöltjeit. A Szabadelvű Párt somogyi megerősödése ebben a tekintetben is egyértelműnek bizonyult, miután a szavazatok több mint kétötödét nyerték el 1896-ban. A függetlenségi irányzat voksokban kifejeződő támogatottsága 30 %-ra csökkent. A Nemzeti Párt adatai nem vethetők egybe az előbbiekkel, miután csak két kerületben indított képviselőjelöltet. 27 Pesti Hírlap, 1896. október 27. 21i A párton belüli ellentétek „áldozatának" tekinthető Kapotsfy Jenő, az addigi kaposvári képviselő, akinek a neve előbb kaposvári, majd lengyeltóti jelöltként forgott a közvélemény körében, ám végül egyik kerületben sem indították. A jelölés kudarcának az adta magyarázatát, hogy Kapotsfy a legutóbbi szakítás alkalmával az Ugron-csoport mellé csatlakozott, ezúttal viszont a Kossuth Ferenc vezette többség színeiben kívánta jelöltetni magát a kaposvári kerületben. Lásd erről: Pesti Hírlap, 1896. október 27. 29 A jelölésekről, a jelöltek pártállásáról a Somogy 1896. október 18-ai és 25-ei számaiban közölt tudósítások alapján adtunk rövid összegezést.