Somogy megye múltjából - Levéltári évkönyv 32. (Kaposvár, 2001)

Dominkovits Péter: Somogy vármegyei szolgabírák tanúkihallgatási jegyzőkönyvei, 1677-1678 (Forrásközlés)

SOMOGY VÁRMEGYEI SZOLGABÍRÁK TANÚKIHALLGATÁSI JEGYZŐKÖNYVEI 1677-1678 (Forrásközlés) DOMINKOVITS PÉTER Míg Somogy vármegye Perneszy Ferenc alispánsága éveiben, még 1552-1553 során is Segesd mezőváros székhellyel közigazgatási, jogszolgáltatási tevékenységet látott el,

1 az oszmán hódítás főirányába eső törvényhatóság sorsa 1566, Szigetvár eleste után alapvetően megpecsételődött. A század végére a sok várral, erődítéssel rendelkező Somogyból csak egy kis terület, döntően a kiskomáromi vár által védett beszögellés maradt mentes a hódítástól. Ezt a helyzetet rögzítette az 1596:41. te, amely a töredék terület más törvényhatóságba történő inkorporálását mondotta ki. „ És minthogy Somogy vármegye, Babolcsa és Komár várakat kivéve egészen a török uralom alatt áll", a törvényhatóság területén a jogszolgáltatás megszűnt, de ugyanakkor a nemesek, a katonák és kapitányaik a büntetlenség reményében a szomszéd vármegyék lakóival szemben is sok erőszakosságot követnek el, ezért e törvény az ilyen személyeket Somogy vármegye újjászervezéséig Zala vármegye alispánja és szolgabírája joghatósága alá helyezte. így a bíráskodásra, a rend fenntartására hivatkozva Somogyot Zala vármegyéhez csatolta.

2 Ezt a helyzetet csak megerősítette a Kanizsa elvesztését követően, az 1608. évi (koronázás utáni) 22. te, amely kimondta: „Somogy vármegye, a miképpen eddig, ugy ezután is maga jogait Zala vármegye székén keresse"? Zalavármegye országgyűlési követei, Hagymásy Gábor alispán és Darabos István instrukciójuk nyomán azon kérelmet is benyújtották, hogy az inkorporált Somogy vármegye a későbbiekben ne is említtessék (ut Com. Sim. in posterum non dicetur).

A Valószínű, hogy Somogy vármegye országos, 1 Ismert 1552-ből és 1553-ból, Perneszi Ferenc (Franciscus de Pernez) alispánságának idejéről Segesdről (1552: törvényszék; 1553: Segesd oppidum) keltezett Somogy vármegyei kiadmány. 1552: Magyar Országos Levéltár (MOL) P 532 Ostffy család levéltára (cs. It.), 1. csomó, Fasc. T. No. 32., 1553: MOL P 533 Ostffy cs. It., 1. csomó, Vegyes (évrendezett) iratok. 2 A törvény: Magyar Törvénytár (MTT), 1526-1608. évi törvényezikkek, Sajtó alá rend., ford.: Kolosvári Sándor-Óvári Kelemen, szerk.: Márkus Dezső, Bp., 1899, 798-801. p. A Somogy vármegye nyugati szélén álló Kiskomárt, mint a török területre beékelődött magyar határvárat jelzi: Szakály Ferenc: Magyar adóztatás a török hódoltságban, Bp., 1981, 42. p. 3 MTT 1608-1657. évi törvényezikkek, Sajtó alá rend., ford.: Kolosvári Sándor-Óvári Kelemen, szerk.: Márkus Dezső. Bp., 1900, 36-37. p., Kanyar József: Somogy megye közgyűlése a hódoltság idején és a felszabadító harcok utáni első évtizedekben (1658-1718). In: Somogy megye múltjából. Levéltári évkönyv, Kaposvár, 1986, 87-110. p. (A továbbiakban: Kanyar 1986.), különösen: 87. p., Okányi Pál: Somogymegyének közigazgatása a török uralom alatt és után a megye visszaállításáig. In: A Kaposvári M. Kir. Állami Főgimnázium Értesítője az 1891-92. isk. évről, Közli: Danilovics János, Kaposvár, 1892. 3-34., (A továbbiakban: Okányi 1892.), különösen: 12-13., 15. p. 4 Idézi: Okányi 1892, 13. p.