Somogy megye múltjából - Levéltári évkönyv 32. (Kaposvár, 2001)

Dominkovits Péter: Somogy vármegyei szolgabírák tanúkihallgatási jegyzőkönyvei, 1677-1678 (Forrásközlés)

illetve familiárisi szolgálatban álló birtokosainak is köszönhető' az, hogy az ilyen előterjesztések meghallgatásra nem találtak. A két vármegye Zala fősége alatti egyesítésének majd az 1715. évi 86. tc. vet véget, amely az 1710 májusától Szigetváron megindult, és folyamatossá vált Somogy megyei közgyűlések, törvényszékek a közigazgatás, jogszolgáltatás visszaállítását célzó tevékenységét legitimizálta.

5 Az inkorporált Somogy vármegye Zala vármegye közgyűlésein többnyire adózási ügyekben,

6 birtokperek és hatalmaskodások miatt szerepelt. Az egykori önálló törvényhatóság valójában a Zala vármegye egy „hódoltsági" járásává degradálódott, amelynek élén főszolgabíró állott, szolgabíróval, esküdttel. A Somogy vármegyei csonka tisztikarának folyamatos hivatal viselése mellett - amit 1613-1660 között időszakra már a múlt század végén Okányi Pál is leírt - valójában kevéssé ismert az általuk folytatott konkrét jogszolgáltatási gyakorlat.

7 Hasonlóképpen nem tudott, hogy a főszolgabíró, illetve a szolgabíró és az esküdt között a feladatmegosztásnak volt-e valamilyen szisztémája? Ami azért is lényeges, mert feltételezhetően a főszolgabíró Kiskomáromban, illetve a hódoltságon kívül, annak peremterületén lakott, míg több szolgabíró a hódoltsági peremterületen élt. Ezt példázza a törökök által 1657-ben megölt Bornemissza András (fő)szolgabíró utóda, Somogyi István esete is, aki esetében már az 1654. évi esküdtté választásnál kiemelték a kiskomáromi illetőséget.

8 Továbbá ismert, hogy az 1652. március 18-i Sümegen megtartott törvényszéken Somogy vármegyei alszolgabírává választott Király György a hódoltság peremterületén fekvő Nemesdéden lakott. Az 1654 márciusában alszolgabírává választott Bakó János a másik hódoltság peremén fekvő nemesi község, Nemesvid lakosa volt.

9 Ugyanakkor a szolgabírák, esküdtek lakóhelyeire máig nem rendelkezünk még megfelelő információkkal. Ezáltal az se pontosan ismert, hogy e tisztségviselők a hódolt területen laktak és 5 A törvényt lásd: MTT 1657-1740. évi törvényczikkek. Ford., bev.: Tóth Lőrinc, szerk.: Márkus Dezső, Bp. 1900, 506-507. p. Meg kell említeni, hogy az 1715. évi országgyűlés a Dráva folyása miatt Somogy vármegye határainak rendezésében is lépett. Az 1715: 40. tc. a Baranya vármegyével és Szlavóniával fennálló határviták rendezését írta elő. Uo. 474-475. p. A problémakörre részletesebben ld.: Kanyar 1986, 91-99. p. 6 Számos adózással kapcsolatos információ található: Turbuly Éva: Zala vármegye közgyűlési jegyzőkönyveinek regesztái II., 1611-1655., Zalaegerszeg, 1996. (Zalai Gyűjtemény 39.),(a továbbiakban: Turbuly 1996.), pl. Nr. 986. (1618.), Nr. 1016. (1619), Nr. 1051. (1620), Nr. 1069. (1622) etc. 7 Az 1613-1660 közötti tisztikarra sok adatot szolgáltat: Okányi 1892, 13. p. Uő közli Somogy vármegye 1624-1651 közötti portaszám összesítését, illetve kivonatosan az 1671. évi portaösszeírás egyes birtokos-birtok jelző adatait. Uo. 14-15. p. A hódolt szolgabíró tevékenységét máig is meghatározóan tárgyalta: Soós Imre: A hódolt szolgabíró és hódolt esküdt Heves megyében a XVII. században. In: Archívum, A Heves Megyei Levéltár közleményei, Eger, 2. 1974, 5-32. p. Egy, speciális helyzetű törvényhatóság esetében: Gecsényi Lajos: Győr megye közigazgatása és tisztikara a XVII. században. Levéltári Szemle, XXXVIII. évf. 1988. 3. sz. 14-34. p., különösen 18. p. A legújabb, országos összefoglaló: Szakály Ferenc: Magyar intézmények a török hódoltságban, Bp. 1997. (Társadalom- és művelődéstörténeti tanulmányok 21.) (a továbbiakban: Szakály 1997.) passim. 8 „ In locum proxime interfecti per Thurcas Andreáé Bornemissza electus in judlium Comitatus Simigiensis Nobilis Stephamis Somogyi in Kis Komar residens, qui statim super administratione fideli officii sui solenne (!) praestiti juramentum". Zala Megyei Levéltár (ZML) Prothocollum ab Anno 1634 usqfue] 1678. (Prot. 1634-1678:), 1675. április 16., Sümegen megtartott sedria, (1198. p.), lásd még: Okányi 1892, 13. p., Molnár András (szerk.): Zala megye archontológiája 1138-2000. Zalaegerszeg, 2000. (Zalai Gyűjtemény 50.) (a vonatkozó fejezet, adattár Turbuly Eva munkája, így a továbbiakban: Turbuly 2000.) 269. p. Somogyi 1654. január 14-i esküdté választására: Turbuly 1996. Nr. 1727. 9 Turbuly 1996. Nr. 1656-1657., Nr. 1738.