Somogy megye múltjából - Levéltári évkönyv 32. (Kaposvár, 2001)

Vonyó Anita: Fejezetek a kaposfüredi iskola történetéből

FEJEZETEK A KAPOSFÜREDI ISKOLATÖRTÉNETÉBŐL

1 VONYÓ ANITA Az iskola és a benne folyó oktató-nevelő munka az alapja minden művelt társadalom megteremtésének, így korántsem lényegtelen milyen kereteken belül valósul meg. Magyarország kultúrtörténete folyamán nem voltak mindig ilyen hangsúlyosak az iskolával szemben támasztott követelmények. A XVII. század végéig török hódoltság alá eső területeken, köztük a Dél-Dunántúlon is, hazánk addigi megszokott irányvonalától merőben más berendezkedés bontakozott ki, amely nem kedvezett a magyar társadalmi, gazdasági és kulturális élet fejlődésének, sőt nagymértékben visszavetette azt. Az oktatás nagyobb részét kezében tartó egyházi intézményhálózat szinte teljes mértékben eltűnt. Térségünkben a lelkipásztorkodással összefüggő mindenfajta tevékenységet a jezsuiták pécsi és andocsi missziója, valamint az egyházhatósági felhatalmazással rendelkező világi kisegítők, a licenciátusok látták el. A szerzetesek többször megfordultak Kaposfüreden is, ápolva és életben tartva a helybeliek szellemi műveltségét.

2 A török kiűzését követően Somogy megye közállapota rendkívül lassan stabilizálódott. A lakosság létszámának nagyarányú megfogyatkozása és a ritka településszerkezet volt az egyik legsúlyosabb probléma. Ebben a helyzetben kellett gyakorlatilag az alapoktól elindítani az egykori hódoltsági területek, azon belül Kaposfüred életének újjáépítését is, a rendszeres intézményes iskoláztatás megindítását. Mivel az oktatás a XVIII. században az egyház feladatai közé tartozott, melynek rendszere a török megszállás alatt szétzilálódott, így először annak szerkezetét kellett helyreállítani, majd csak ez után következhetett az iskolahálózat lassú felélesztése. Korszakunkban az alapfokú oktatás szoros egységet képezett a különféle felekezetekkel, azok közvetlen irányítása alatt állt. Kaposfüred katolikus közössége, Somogy megye nagy részével együtt a Veszprémi Egyházmegyéhez tartozott, amely az 1720-as években szerveződött újjá. A község a török idők után a Kaposvári Plébániához tartozott egészen 1944-ig, amikor is megalakult a helyi plébánia. Intézményes elemi oktatás az 1740-es éveket megelőzően a község életében nem ismeretes. Ezekben az esztendőkben kerül megalapításra az a katolikus elemi népiskola, 1 A témával kapcsolatban már megjelent egy írásunk a Puskás Béla (szerk.): Kaposfüred. Községtörténeti tanulmányok. Kaposvár, 2000, kötetben 132-145. p. Az azóta fellelt levéltári források tették indokolttá az említett tanulmány kiegészítését, átdolgozását. 2 Hoss József. A kaposvári plébánia története. Veszprém, Egyházmegyei Nyomda, 1948. A Veszprémi Egyházmegye múltjából 12. (A továbbiakban: Hoss), 10-11. p.