Somogy megye múltjából - Levéltári évkönyv 32. (Kaposvár, 2001)

Szabó Bálint: A szovjet-jugoszláv viszály következményei egy funkcionáriusi értekezlet tükrében

harcra. Ebbe bele kell vonni a lakosságot, meg kell szervezni a délszlávok közötti munkát, határaink közvetlen védelmét is. Ennek érdekében rendkívül élesen kell fellépni az ellenség ellen. "

n Az első titkár a már elért eredményekre is kitért. A begyűjtés, a káderképzés, a tanácsválasztás, a tszcs fejlesztés területei kerültek szóba. Az egyes területeken a járásokat az eredmények alapján rangsorolta. A káderkérdés az ellenség leleplezését és az új becsületes emberek megismerését is magában foglalta. Az eredmények tárgyalása meglehetősen kaotikus, összefüggéstelen massza benyomását kelti. Nem világos, hogy az eredményekre azért van-e szükség, hogy szilárdabb legyen az ellenséggel szembeni védelem, vagy éppen fordítva, az ellenség támadásától kell-e megvédeni a már elért eredményeket. Dialektikusan összekeveredik az ok és az okozat. A fenyegetettség hangoztatása ürügyet szolgáltatott a legkülönfélébb fejlesztések fokozására. Ács azt is kijelentette, hogy a funkcionáriusok sokáig nem rendelkeztek a fasiszta csoport elleni harchoz szükséges elmélyült ismeretekkel és tapasztalatokkal. Ez és az ellenséges elemek emlegetése Molnár Zoltán korábbi első titkár és csoportjának elmozdítására is utalhat. A jelen eredményei azonban nem tehetik elbizakodottá a funkcionáriusokat. Egyrészt el kell ismerni a felsőbb szintről kapott segítséget: „Nagy jelentőségű, hogy a Központi Vezetőség rendszeresen segítséget nyújt e kérdés feldolgozásához. A Központi Vezetőség határozatai, ezeknek tanulmányozása, megmutatták nekünk a kérdés lényegét, megláthattuk ebből, hogy mik a feladataink. A Központi Vezetőség határozatai fényében látjuk eddigi intézkedéseink értékét, hatását. "

13 A körülményes fogalmazás mögött többet kell látnunk egy káder „talpnyalásánál". Ez egy hűségnyilatkozat. A bonyolult fordulatok - az őket megelőző mondatokkal együtt - azt fejezik ki, hogy az új megyei pártvezetés mindig a központ irányelveinek és utasításainak megfelelően fog eljárni. Minden igyekezetével azon lesz, hogy ne méltatlanná vált elődeinek példáját kövesse. Ami természetesen azt is jelentette, hogy Ács nem akar elődje sorsára jutni. Hűségnyilatkozatával az első titkár az ellenséggel szembeni harc tényleges ügymenetét is leleplezte. Elég csak az eufémizmusokat behelyettesíteni. Pl.: „segítség nyújtás" helyett utasítás adás. Az egyébként - a különböző dokumentumok összehasonlítása alapján az utókor számára is - a hallgatóság számára nyilvánvaló dolgok elismerését a behódoló póz tette szükségessé. Másrészt, az előadó az elbizakodottság káros következményeitől elvtársait - az értekezlet légkörének megfelelő - érvekkel is igyekezett megóvni: „Nem téveszthet meg bennünket azonban az itt elért eredmény. Mindezen eredmények értékét lerontaná, ha megfeledkeznénk az ellenség elleni harcról, a pártszervezetek megerősítéséről, az ügynökök leleplezéséről. E nélkül ezeket az eredményeket nem vívhattuk volna ki s főleg nem fejleszthetnénk tovább. "

I4 Az általános bevezető után Ács a határvidéket érintő fontos kérdések tematikus tárgyalásába kezdett. Mondandóját hat fejezetre tagolta. 12 Uo. 214-215. p. 13 Uo. 215. p. 14 Uo.