Somogy megye múltjából - Levéltári évkönyv 32. (Kaposvár, 2001)

Szabó Bálint: A szovjet-jugoszláv viszály következményei egy funkcionáriusi értekezlet tükrében

1. A pártszervezetek élete, tevékenysége Az első fejezet „A pártszervezetek élete, tevékenysége" címet viselte. Ez volt egyben a leghosszabb fejezet is. A pártszervezetekkel kapcsolatos problémák taglalása két szálon fut. Az előadás szálai gyakran elkülönülnek, időnként pedig keresztezik egymást. A mondanivaló egyfajta tartalmi interferenciaképként fogható fel, amelyet az előadó kettős szándéka keltett. Egyrészt beszélni akart a pártszervezetek problémáiról és a pártépítés aktuális kérdéseiről, másrészt a Tito-ügyet is össze kellett kapcsolni a kérdéssel. Mindez abból látszik, hogy a fejezet e két témája külön-külön is értelmezhető, és sokszor a kettő közötti kapcsolat csak a politikai szándékon múlott. Az előadás menete ezért darabos, emelett a szónok gyakran ismételte magát. Más-más mondatokkal, lényegében, ugyanazokat a csomópontokat járta körül. A téma tárgyalásának kezdetén Ács elődjét teszi meg bűnbaknak: „A Molnárcsoport a határmenti pártszervezetek között végezte a legsúlyosabb romboló munkát. Csurgón R. J. vásári fényképész, Barcson K. A., kit az UDB megkörnyékezett, hanyag, pártszerűtlen, vagy tudatos munkája semmisítette meg az erősödő pártszervezeteket. Megtűrték a pártromboló titkárokat, eredmény a pártélet nagyméretű visszaesése, a dolgozó parasztok Pártból való kizárása lett. "

I5 Ezután az előadó további példákat sorolt, a börtönbe került párttitkártól a jobboldali szociáldemokrata káder parasztellenes tevékenységéig. Hangsúlyozta, hogy a „pártvezetőségekben jelentékeny részben voltak kulákok, fasiszták, kémgyanús elemek, stb."

i6 Majd az elért eredményekről is ejtett néhány szót. Kiemelte a paraszti tagjelöltek számának növekedését. Ennek fontosságát egy friss Hruscsov idézettel támasztotta alá: „... »erős és harcképes pártszervezet nélkül nem lehet a kolhozok gyors, hatalmas fejlődését elérni. A járási pártbizottságoknak a kommunistákra, a komszomolistákra kell támaszkodniuk, és rajtuk keresztül kell a kolhozparasztok széles tömegeire hatniuk. Fokozni kell tehát a pártszervezetek harcképességét, szerepüket a társas gazdálkodás fejlesztésében, fokozottan emelni kell minden kommunista felelősségérzetét a kolhoz további szervezeti és gazdasági erősítéséért.« „Ez az idézet arra mutat, hogy a járási pártbizottságok munkájában döntően az alapszervezetekre, a kommunistákra, a párttagokra kell támaszkodniuk, ezeknek kell maguk köré tömöríteni a pártonkívüli parasztokat, értelmiségieket és harcba vinni őket."" Az előbbi idézetből és kommentárjából kiderül, hogy miért szükséges a pártszervezetek erősítése. A pártszervezeteken keresztül akarták még fokozottabban megvalósítani a termelő szövetkezetek és a parasztság kontrollját. Ezáltal pedig a termelés növelését és újabb szövetkezetek szervezését kívánták biztosítani. Az aktuálpolitika azonban megkövetelte az előadótól a következő megjegyzést is: „A határmentén különösen fontos szilárd pártszervezetek kiépítése".

[i Ezzel szemben - Ács szerint - a határmenti pártszervezetekre nagymértékben a gyengeség a jellemző, amivel kapcsolatban három „főmegállapítást" tett. Először is: „a pártvezetőségek egy része jelenté15 Uo. 216. p. Az „UDB" - helyesebben UDB A - állambiztonsági szervezet, az ÁVH megfelelője volt a korabeli Jugoszláviában. 16 SML. XXVII. 550. f. I./41. őe. 216. p. 17 Uo. 216-217. p. 18 Uo. 217. p.