Somogy megye múltjából - Levéltári évkönyv 32. (Kaposvár, 2001)
Csóti Csaba: Dokumentumok a „Pécsi Kereskedelmi és Iparkamara - Kaposvár" történetéből 1920-1921 (Forrásközlés)
mozgalmunk - hiszen azt maga a Miniszter Úr elismerte - megérdemelt volna. Igazságunk, képviseletünkre bízott érdekek megvédésének nagy felelőssége a Pécsről áthallatszó igaztalan vádaskodások - kezeink között vannak Günther Mihály dr. titkárnak megjelent és meg nem jelent 81 hírlapi támadásai - felmentenek bennünket a továbbiak folyamán attól, hogy a múlt évtizedek kamarai munkáját a tárgyilagos kritika szemüvegén a való megvilágításába ne helyezzük. A pécsi kamara negyven esztendős közgazdasági munkája belső háztartási élet megerősítésében merült ki. Az volt a fő törekvése, hogy a kamarai fillérek krajcároskodó hivatali élet belső nyugodtságát, kényelmét szolgálják. Alig akadt egy-egy kamarai levél, amely az érdekeltséghez szólott volna, amelyeknek hasznát érezte volna az egyre árvább kezelésben részesült érdekeltség. A kamara egész apparátusa szűkebb kerületük, Pécs városa kereskedelmi és ipari érdekének szolgálataiban fáradozott, míg a kerület élénk gócpontjai nem lehettek abban a szerencsés helyzetben, hogy a helyszínén láthassák, tárgyaljanak a kamara vezetőségével vagy vezető tisztviselőivel, jól lehet bőséges aktuális, fontos ügyek tették volna ezt a pécsi kamarának parancsoló kötelességévé! A pécsi kamara írásai csak a kamarai illeték szorgalmas befizetésére buzdította a közadókat behajtó hatóságokat, de hogy a kerület eleven lüktető életében a kamara felemelő, szabályozó, lelkesítő, felvilágosító cselekedni akaró és tudó ténykedései csak néha-néha bekapcsolódtak vagy bekapcsolódni igyekeztek, volna erre a kereskedelem és ipar megőszült, tisztes hivatásosai sem tudnak megnyugtató feleletet adni. A kamarák hivatását a való élet átformálta. Addig nem ismert kötelességet egész sorozatossága nehezedett a kamarák vállaira. A rohanó, a változó idők repülő iramával lépést kellett tartaniok, mert egyébként lemaradtak volna, mert a jelentkező igények kielégítésére képtelenek lettek volna. Ha forgatjuk más kamarák könyveket kitevő kiadványait, konstatálhatjuk, hogy békében úgy, mint háborúban s azt követő rendkívüli időkben a kamarák nagy része megtalálta a tisztességes üzleti élet új helyzetében a jelentkező követelmények kielégítését. Kezdeményeztek, alkottak. Háború előtt a kis ipar kérdései, nagy és kis vállalatok államsegélyezései, az érdekeltség szervezetekbe való tömörítésének munkái foglalták le a kamarák tevékenykedésének legnagyobb részét, amelyhez járultak természetesen a gyakorlati élet mindennapi ezer - meg ezer féle ügyei. Statisztikák élethűen beszélnek erről. Háború alatt a rendkívüli nagy szükségletek kielégítő munkájába vonatták be az érdekeltséget. Szállító alkalmi szövetkezeteket szerveztek, gyáraiknak külföldi megbízások szerzésében fejtettek ki hathatós munkálkodást. A hadi elhagyottak részére otthon kereső munkákat, segélyeket biztosítottak. A kisiparos nyersanyag igényeit igyekeztek kielégítésre bírni. Harcot indítottak a központok mindent elnyelő molochjával szemben és még sok más és mindennap más-más állította a közgazdasági élet szellemi vezéreit a gyakorlati emberek ügyei, óhajai mellé. Háború után a felszakadt sebek gyógyítása, a kommün által felfordított ipari termelés és kereskedelmi élet konszolidálása, az érdekeltségnek a külfölddel való kereskedelmi összebarátkozásának előmozdítása, a szabad versenynek a korlátozott ver81 A „meg nem jelent" hírlapi támadások beszerzéséről nincsenek információink. Ha igaz, hogy a kaposvári kamarai tisztségviselők kéziratban megszerezték a pécsi kamara mellett „lobbyzó" írásokat, akkor az, feltevésünk szerint csak Thury Zsigmondnak, az Új-Somogy szerkesztőjének közreműködésével történhetett.