Somogy megye múltjából - Levéltári évkönyv 32. (Kaposvár, 2001)

Csóti Csaba: Dokumentumok a „Pécsi Kereskedelmi és Iparkamara - Kaposvár" történetéből 1920-1921 (Forrásközlés)

ezek között is csupán, az egyébként budapesti székhellyel bejegyzett, Mezőgazdasági Ipari Rt. (MIR) fő profilját alkotó kaposvári cukorgyár tekinthető. (A jóval kisebb, de „anyavállalatát" tekintve szintén komoly, tőkeerős vállalkozása Somogy megyének a Nasici Tanningyár és Gőzfavágó Rt. barcsi fűrészüzeme volt.)

5 így a megyében az iparos-kereskedő társadalmat elsősorban az önálló műhellyel, üzlettel rendelkező kisiparosok, kiskereskedők, illetve a nagyszámú takarékpénztárak tulajdonosai alkották.

6 Külön figyelmet érdemel a megyeszékhely 1920 előtti kisvállalkozói társadalma, melyet a helytörténeti irodalom, elsősorban az önálló iparosok, illetve a kisiparban foglalkoztatottak jelentős számára való tekintettel, az egykori kaposvári társadalom gerincének tart.

7 Érdemes azonban megjegyezni, hogy a város vezető virilistái természetesen nem a kisvállalkozók, hanem a pénzintézetekben érdekelt személyek közül kerültek ki.

8 Vagyis a kisiparosok és kiskereskedők inkább „karaktert" adhattak a város arculatának, mintsem meghatározhatták közéletét. Ez a kispolgári-kisvállalkozói réteg a dualizmus korszakában, mind a vármegyében, mind a megyeszékhelyen jelentős önszervező erőről tett tanúbizonyságot. A mindenhol megtalálható ipartársulatok és ipartestületek mellett számos olvasókör, illetve a korabeli sajtó hasábjain, nyomon követhető közösségi rendezvény utal erre.

9 A helyi vállalkozók gazdasági érdekérvényesítésének legfontosabb szervezete, a kereskedelmi és iparkamara székhelye azonban nem Kaposváron, hanem Pécsen volt.

10 5 A MIR kaposvári cukorgyárára vonatkozólag 1. Szili Ferenc: A cukorrépa termesztése Délkelet-Dunántúlon és a MIR kaposvári cukorgyára 1893-1948. Kaposvár, 1986. (A továbbiakban: Szili.) Mind a MIR, mind a Nasici Tanningyár és Gőzfavágó Rt.-nek a nagyvállalatok rangsorában elfoglalt tényleges pozícióját jól szemléltetik a Kövér György által 1910-ből, 1912-ből és 1937-ből közölt „vállalti toplisták". L. Kövér György: Ötven óriás. Iparvállalati toplisták Magyarországon a 20. század első felében. In: Múltunk, 2000. 3. sz. (A továbbiakban: Kövér.) 86-122. p. 6 A Somogy megyei takarékpénztárak története, illetve a pénztárak betétállományainak kondíciói ma még feltáratlanok. Az egykori sajtóhírek, illetve a Somogy Megyei Levéltárban található takarékpénztári fondok relatív magas száma azonban igazolni látszik azt a helytörténeti közvélekedést, mely szerint a megye takarékpénztárai jelentős szerepet vállaltak a korabeli vállalkozások működtetésében. A legjelentősebb Somogy megyei hitelintézet, a kaposvári székhelyű Somogymegyei Takarékpénztár elismertségét jelzi, hogy az Osztrák-Magyar Bank (O-MB) már 1887-ben ezt az intézményt nyilvánította hivatalos „mellékhelyévé", vagyis megbízta a részére történő leszámítolással. (Az ügy érdekessége, hogy a kezdeményező nem az O-MB volt, hanem Csépán Antal, Somogy vármegye alispánja, Németh Ignác, Kaposvár polgármestere, illetve a kaposvári ipartársulat és ipartestület tagsága. A „mellékhely" létesítését szorgalmazó kérvény aláírói között találjuk Székely Ármint is, akinek utódai szerepet játszottak a kaposvári kamara szervezésében is. L. jelen forrásközlés 3. dokumentumát és a 38. jegyzetpontot.) A „somogyi takarék" és az O-MB .kísérlete" annyira sikeresnek bizonyult, hogy 1900-ban az O-MB önálló fiókot állított fel Kaposváron. (Az O-MB-vel kapcsolatos összes információért lektorunknak, Kövér Györgynek tartozunk köszönettel.) 7 A kaposvári és a többi Somogy megyei kisiparos és kiskereskedő dualizmus kori társadalmáról komoly szakmunka még nem látott napvilágot. A két világháború közötti korszakra vonatkozólag 1. L. Nagy művét, különös tekintettel az Egy esettanulmány Somogy megyéről című fejezetre. Valamint Bősze Sándor: A somogyi kisiparosok élete 1920-1948 között. Szakdolgozat. Szombathelyi Tanárképző Főiskola 1982. (A továbbiakban: Bősze, 1982.) 8 Andrássy, 1975. 9 Bősze Sándor: „Az egyesületi élet, a polgári szabadság..." Somogy megye egyesületei a dualizmus korában. Kaposvár, 1998. 10 A kamarák feladatairól, lehetőségeiről, illetve a Pécsi Kereskedelmi és Iparkamara vázlatos történetéről 1. Kopasz Gábor: A Pécsi Kereskedelmi és Iparkamara (1880-1948). In: Somogy megye múltjából. Levéltári évkönyv 1. Kaposvár, 1970. (A továbbiakban: Kopasz) 159-193. p.