Somogy megye múltjából - Levéltári évkönyv 32. (Kaposvár, 2001)

Szántó László: Képviselő-választások Somogyban Tisza Kálmán miniszterelnöksége idején, 1875-1890

ahol a családnak jelentős nagyságú birtoka is volt. A sajtóbeszámolók szerint, kampánya nem volt mentes az antiszemita felhangoktól sem. A jelöltek személyi összetételét vizsgálva, folytonosság mutatható ki abban a tekintetben, hogy kétharmaduk ezúttal is új szereplője volt a képviselői mandátumokért folytatott küzdelemnek. Az egyik jelölt, ifj. Csorba Ede ügyvéd viszont 1872 óta harmadszor próbálkozott, ezúttal is egy újabb választókerületben, miközben volt már kormánypárti és ellenzéki jelölt is. A jelöltek szociális összetétele módosult, elsősorban a kormánypárti oldalon. A nagybirtokos arisztokráciát egyedül Széchényi képviselte, de a középbirtokos réteg tisztviselői vagy gazdálkodó rétege továbbra is meghatározó szerepet töltött be. Egyértelműen megnövekedett a nemesi eredetű jogász értelmiségiek, közülük is az ügyvédek szerepe, elsősorban a függetlenségiek és az antiszemiták körében. Somogyban 1884. június 14-én rendezték meg a képviselő-választásokat. A hatóságok az előző választásokhoz képest nagyobb számú karhatalmat vettek igénybe a rend biztosítása céljából, azaz egy-egy század gyalogságot vezényeltek a választókerületek székhelyére, ill. a Tabi kerület lovassági egységet igényelt.

39 A kormánypárt helyi pozíciójának, illetőleg a megfelelő súllyal bíró jelölt hiányának köszönhetően egyhangú választás volt a Szigetvári és a Szilli választókerületben. Megjegyezzük, hogy a Szabadelvű Párt már 1872, ill. 1878 óta képtelen volt jelentékeny személyiséget indítani ebben a két kerületben. A szavazati joggal rendelkezők minden eddiginél magasabb, 80 %-os arányban adták le voksukat a többi kerületben indult jelöltekre. Feltételezzük, hogy az antiszemita politikai mozgalom fellépése és a róla folyó heves vita váltott ki a szokásosnál nagyobb érdeklődést a választójoggal rendelkezők körében. A választási eredmények alapján megállapítható, hogy míg a kormánypárt országosan megőrizte parlamenti pozícióját,

40 addig Somogyban ismét jelentősen visszaesett a támogatottsága, ugyanis mindössze a kaposvári kerületben nyerték el a mandátumot. A Negyvennyolcas Függetlenségi Párt, illetőleg az Antiszemita Párt által szerzett mandátumok száma nem állapítható meg pontosan, legalább is a rendelkezésünkre álló források alapján. A helyi lap első értékelése szerint az Antiszemita Párt 3, a negyvennyolcasok 2, a kormánypárt 1, a 67-es ellenzékiek szintén egy mandátumot nyertek, s meg kellett ismételni a nagyatádi választást, ahol egyik jelölt sem kapta meg a szavazatok több mint felét. A lapok későbbi tudósításai alapján arra következtethetünk, hogy csak Szalay Károly volt egyértelműen az Antiszemita Párt képviselője, ugyanakkor a már hivatkozott választási térkép készítői szerint testvére Szalay Imre is ehhez a csoportosuláshoz tartozott.

41 A szomszédos megyék közül Tolnában és Zalában hasonló sikereket aratott az Antiszemita Párt, amit elsősorban a zsidó származású 39 Somogy Vármegye Alispánjának iratanyagában (SML, IV. 404.) található a 2714/1884. számon irattározott ügyirat, amely tartalmazza az 1881-1887. között megrendezett választásokkal kapcsolatos karhatalmi ügyekben keletkezett összes iratot. Az idecsatolt 6021/1884. sz. jelentésben olvashatók a hivatkozott adatok. 40 A Szabadelvű Párt soraiban az eló'ző választáshoz hasonlóan 235 képviselő foglalt helyet, a függetlenségiek 78, a Mérsékelt Ellenzék pedig 62 mandátumot szerzett. 16-16 antiszemita, ill. pártonkívüli továbbá 12 nemzetiségi honatya foglalt helyet a képviselőházban. 41 A Somogy jún. 19-én számolt be a választási eredményekről. Az Egyetértés jún. 22-én tette közzé pl. Gruber János nyilatkozatát erről a sajátos pártállásról.