Somogy megye múltjából - Levéltári évkönyv 32. (Kaposvár, 2001)
Szántó László: Képviselő-választások Somogyban Tisza Kálmán miniszterelnöksége idején, 1875-1890
lakosok hasonló számarányával 42 magyarázhatunk. Egyébként mindhárom megye választói többségében ellenzéki képviselőket juttattak be a parlamentbe. Az erősen meggyengült kormánypárti táborban a nagyatádi kerületi választás második fordulójában elszenvedett vereség váltott ki keserű visszhangot, ugyanis erősen bíztak a mérsékelt ellenzéki jelölt, Tallián Gyula járási szolgabíró győzelmében, aki a legtöbb szavazatot kapta az első fordulóban. Chernél Gyula földbirtokos antiszemita programmal végzett a harmadik helyen, de híveinek többsége Barla Szabó József lelkészre szavazott. A Somogy tudósításának 43 ingerült hangvételét és célzatos irányát nyilván ez a kudarc magyarázza. A lap megismételte a korábbi vádat, miszerint a győztes jelölt és kortesei kampánybeszédeiben a „socialismus és communismus ütötte fel fejét". A tudósítás szerzője ezután - erős képmutatással - megfogalmazta a győztessel szembeni erkölcsi követelményt: „Másod sorban a megtörtént választás után, a már megválasztott képviselőnek leendett vala hazafias kötelessége, választóinak iránta tanúsított ragaszkodását megköszönve, a megbízó levelet el nem fogadni, s kijelenteni, hogy ily áron nyert győzelemmel élni nem kíván. A valódi szabadelvűsegtől szive csúcsáig s körme hegyéig áthatott jellemes, s a pártszenvedélytől el nem vakított férfiú így cselekszik vala... ". A lap messzemenő következtetése szerint Barla lett „az első magyar országgyűlési képviselő, ki a socialismus által választva jutott a magyar parlamentbe". Egyéb források hiányában nem állapítható meg, hogy mekkora igazságtartalma volt a kormánypárti lap tudósításának. Tény, hogy az ellenzék országos lapja s maga a képviselő is rágalomnak minősítette az ilyen természetű állításokat. A helyi újság egyik állandó szerzője nem sokkal később szintén a „communisticus" eszmék, valamint a zsidóellenesség növekvő befolyásával magyarázta a választások somogyi eredményeit. Választások és a „Somogyi levél" ügye - 1887 A véletlen egybeesések és személyi törekvések, valamint a kaposvári mandátumért folyó szokásosan éles politikai harc egyaránt hozzájárult ahhoz, hogy országra szóló választási botrány tette emlékezetessé ennek a választásnak a somogyi eseményeit. Más összefüggésben úgy is fogalmazhatunk, hogy ez a képviselő-választás, legalábbis Somogyban, kitüntetően magán viselte azokat negatív jegyeket, amelyeket a dualizmus kori választásoknak tulajdonítunk. Az események különösségét az jelenti, hogy ezúttal „kiborult a szennyes". A két választás közötti időszakban nem sok említésre érdemes esemény történt a megye politikai életében, ugyanakkor - az országos tendenciának megfelelően - itt 42 A szűkebb értelemben vett Magyarország lakosainak száma 13 128 622 fő volt 1881-ben, akik közül 624 737-en vallották magukat izraelita hitűnek, tehát a jelenlévő polgári lakosság 4,5 %-a. Somogy megye 307 448 fős lakosságából 12 463 fő tartozott az izraelita hitfelekezethez, tehát átlag körüli volt a zsidóság aránya, míg Tolna és Zala megyékben valamivel kisebb az átlagosnál. Megjegyzendő, hogy az ország jelentős területein ennél jóval alacsonyabb volt a zsidó lakosság aránya továbbá ekkoriban is tartott a zsidók bevándorlása az orosz birodalom területéről. Az adatokat lásd: A magyar korona országaiban az 1881. év elején végrehajtott népszámlálás eredményei I. kötet. (Országos Magyar Kir. Statisztikai Hivatal, Budapest, 1882.) 43 Somogy, 1884. júl. 8.
