Somogy megye múltjából - Levéltári évkönyv 32. (Kaposvár, 2001)
Szántó László: Képviselő-választások Somogyban Tisza Kálmán miniszterelnöksége idején, 1875-1890
gyihoz, míg Baranyában ellenzéki, Tolna megyében ezzel szemben kormánypárti többség alakult ki a választások során. A Szabadelvű Párt és a Mérsékelt Ellenzék részéről, egy kivételtől eltekintve, nagybirtokosok lettek ismét somogyi képviselők, de a függetlenségiek esetében sem változott a helyzet, vagyis Fornszek mellett a megyei középbirtokosság és az értelmiség egy-egy reprezentánsa jutott be a parlamentbe. A választási események és eredmények somogyi visszhangját, sajnos, ismét csak egyoldalúan tudjuk bemutatni a források hiánya miatt. A választás előestéjén pl. különszámot jelentetett meg a Somogy szerkesztője Zichy Ödönről, a kormánypárt kaposvári jelöltjéről. Természetesen, a kormánypárti körök nagy megelégedettséggel fogadták az eredményt. Különösen értékes volt számukra a kaposvári kerületben aratott győzelem, amelyet a negyvennyolcasok egyik helyi vezetője, Németh Ignác polgármesterrel szemben ért el a jelöltjük. A lap cikkírói nagy terjedelemben és lelkesen ünnepelték a győzelmeket, ideértve a mérsékelt ellenzékiek sikerét is, akiket most, a győzelmi hangulatban, mintegy szövetségesként kezeltek a negyvennyolcasokkal folytatott harcban. Választás és antiszemita mozgalom - 1884 A magyar politikatörténet új fejleménye volt az antiszemitizmus politikai mozgalomként való színrelépése, mindenek előtt az 1882-83-ban lezajlott tiszaeszlári vérvádüggyel összefüggésben, amely alkalom és ürügy volt a zsidóellenes érzelmek felfokozására, politikai akciók szervezésére. A dolgozatnak nem tárgya e folyamat somogyi eseményeinek bemutatása, 25 de jelezni kívánjuk, hogy a megye függetlenségi párti vezetőinek és híveinek egy része már 1881 -tői hangot adott ilyen érzelmeinek és meggyőződésének. A Népjog c. újságot alapító Szalay Imre földbirtokos, képviselő és különösen Károly nevű testvére, a sikeres kaposvári ügyvéd, valamint Gruber János ügyvéd, újságíró és képviselő játszottak főszerepet az antiszemitizmus somogyi terjedésében, befolyásos politikai erőként való megjelenésében. A parlamenti ciklus idején 1882-ben rendeztek időközi választásokat, melyek közül az elsőt november 5-én tartották meg a marcali választókerületben. Széchényi Pál, a kerület ellenzéki képviselője belépett a kormánypártba és elvállalta az iparikereskedelmi és földművelésügyi miniszteri tisztséget. Az összeférhetetlenségi törvény értelmében 26 új választást kellett tartani a kerületben, melyről a Somogy egyébként igen szűkszavúan tudósított. 27 A miniszter egyedüli jelöltként, közfelkiáltással nyerte el ismét a képviselői mandátumot. Részben hasonló, de mégis különös lefolyású volt a december 30-i kaposvári választás, amely Zichy Ödön kormánypárti képvi25 A téma somogyi feldolgozását lásd Bősze Sándor. Az 1883-as somogyi antiszemita zavargások c. tanulmányát! In: Somogy megye múltjából. Levéltári évkönyv 22. Kaposvár, 1991, 73-94. p. 26 1875:1. tc. 8. §. A rendelkezés szerint, ha egy képviseló't a törvény hatálya alá eső" állásba neveztek ki, csak újbóli megválasztása esetén tarthatta meg képviselői helyét. 27 Somogy, 1882. nov. 7. A Központi Választmány anyagában nem maradt fenn a választási elnökség jegyzőkönyv-e, bár a Marcali járás szolgabírája 3595/1882. sz. iktatókönyvi bejegyzéséből (SML. IV./407. sz.) megtudhatjuk, hogy a helyi választási elnök jelentését és a jegyzőkönyvet továbbították az alispánhoz, mint a Központi Választmány elnökéhez.
