Somogy megye múltjából - Levéltári évkönyv 32. (Kaposvár, 2001)
Szántó László: Képviselő-választások Somogyban Tisza Kálmán miniszterelnöksége idején, 1875-1890
olvashatunk, hogy Szalay Imre lapengedélyezési kérelmet nyújtott be még a választások előtt, sőt meg is jelentette a Népjog c. újság első számát. A tudósítás szerint azonban a kiadó nem tette le a kauciót (5000 Ft-ot), ezért törvényszéki határozattal elkoboztatták az újság első számát. A következő hír szerint rendeződött az ügy és hetente kétszer jelent meg az ellenzéki újság, amely később zsidóellenes cikkeivel keltett feltűnést a helyi közvéleményben. 22 Sajnos, az újság példányai nem maradtak fenn sem a megyei, sem az országos közgyűjteményi intézményekben. A pártok nevében indult egyéni jelöltek személyében lényeges változás történt az előző választáshoz képest, viszont a mandátumért ismét harcba szálló addigi képviselők ragaszkodtak az őket megválasztó kerülethez. Az előző választáson súlyos vereséget szenvedett kormánypárt korábbi jelöltjei közül csak Somssich Pál indult ismét, ám a siker nagyobb reményével kecsegtető csurgói kerületben. A Szabadelvű Párt ezúttal sem állított jelöltet két kerületben, míg a függetlenségiek mind a nyolc kerületben részt vettek a képviselőhelyekért folytatott küzdelemben. A 67-es alapon álló ellenzékiek most Mérsékelt Ellenzék 23 néven léptek fel, Somogyban - változatlanul tekintélyes és sikeres politikusokkal, de csak két kerületben vettek részt a választáson. A jelöltállítás érdekes fejleményének tekinthető az a tény, hogy a kormánypárt egy helyi hivatalnokot indított a szigetvári kerületben Fornszek Sándor képviselő ellenében. A jelöltek több mint kétharmada először szállt harcba a képviselői mandátumért. A nagy mértékű személyi változás kézenfekvő a kormánypárt esetében, viszont az ellenzékieknél inkább személyi okokkal magyarázható. A június 24-én tartott képviselő-választáson a korábbinál nagyobb arányú volt a szavazók részvétele. Az 1881-82. évi képviselőválasztói névjegyzékek, ül. a sommás kimutatás szerint 21 789 somogyi lakos rendelkezett szavazati joggal, akiknek több mint háromnegyede élt törvény adta jogával. Feltűnően alacsony volt a részvétel a szigetvári kerületben, ahol a két korábbi választáson fölényesen, illetőleg ellenfél nélkül szerzett mandátumot Fornszek. Valószínűsíthető, hogy az amúgy is kis létszámú kormánypárti tábor nem látott esélyt jelöltjének a győzelmére, mert még a kétszázat sem érte el az utóbbira leadott szavazatok száma. Somogyban a politikai erőviszonyok elmozdultak a kormányzat javára, miközben országos szinten valamelyest erősödött a 48-as politikai tábor és érzékelhetően meggyengült a Mérsékelt Ellenzék. 24 A Szabadelvű Párt és a Negyvennyolcas Párt egyaránt 3 mandátumhoz jutott, míg a mérsékelt ellenzékiek 2 képviselői helyet szereztek. A képviselőház alakuló ülése után azonban Somssich Pál is csatlakozott a 67es ellenzékhez. Regionális kitekintésben ismét komoly eltérések mutatkoztak a szomszédos megyék választóinak magatartásában. A zalai eredmény hasonló volt a somo22 A lap kiadásának engedélyezésével kapcsolatos alispáni ügyiratot csatolták az 1903. évi újraindítás során keletkezett ügy aktájához, de ezt követően nyoma veszett, ezért nem tárhatók fel - dokumentált módon - a lapalapítás körüli fejlemények. 23 A 67-es ellenzék átalakulásáról lásd részletesen a Magyarország, története hivatkozott fejezetét! Az első formáció 1880 novemberében szűnt meg, majd 1881. március 23-án deklarálták a Mérsékelt Ellenzék nevű párt megalakítását a Pesti Hírlapban megjelentetett kiáltványban. (Mérei, 91-96. p.) 24 A kormánypárt 235, a függetlenségi 88, a 67-es ellenzék pedig csak 57 mandátumot szerzett. 14 nemzetiségi és 19 pártonkívüli képviselő működött még ebben a ciklusban.
