Somogy megye múltjából - Levéltári évkönyv 31. (Kaposvár, 2000)

Dobai András: Merénylet a császár ellen (1853. február 18.)

Az egyik legfontosabb vádpont Libényi ellen állítólagos kapcsolata Zichy Ottó gróffal,

19 akitől pénzt kapott s ez Libényi külföldi emigrációs kapcsolatait bizonyította volna. Erre a feltételezésre a fiatalember korábbi, meggondolatlan, hencegő kijelentései szolgáltattak alapot. 1851 végétől egy éven át az időközben elhunyt Gorth nevezetű szabómesternél dolgozott. Munkatársai előtt többször tett olyan kijelentést, hogy a forradalom alatt a felkelőknél szolgált. Komárom várában Zichy gróf küldönce volt, illetve a forradalom után is többször találkozott a gróffal és tőle pénzt kapott. Megerősítette ezt Libényi bécsi szállásadójának Redthammernak a vallomása,

20 amely szerint bérlőjének fizetési gondjai voltak, ezért ő fel is mondott neki. Libényi többször hivatkozott egy bizonyos grófra, akitől rövidesen pénzt kap és akkor tud fizetni. Az alaposabb vizsgálat bebizonyította, hogy a szabó kapcsolatai Zichy Ottóval légből kapottak, a merénylet utáni vallomásában ő maga is tagadta ezt, mondván, hogy csak társai előtt akart dicsekedni. Legjobban egyik munkatársa világított rá Libényi egyik alapvető jellemvonására: „Csak nevettünk rajta, korlátolt, ártalmatlan embernek tartottuk."

21 A vizsgálóbizottság által készített terjedelmes előterjesztés

22 tényként kezelte Libényi Zichy Ottóval való kapcsolatát és megállapította: „A magánéletében megfigyelt békés magatartása mellett valószínűtlen, hogy egy ilyen szörnyű szándék idegen útmutatás nélkül fogalmazódott volna meg benne és ezt csak maga hajtotta volna végre."

21. Alátámasztják ezt lakótársának, Dolleschal péknek a vallomásából kiragadott egyetlen mondattal: Libényi „túlságosan együgyűnek és naivnak tűnt ahhoz, hogy önszántából követte volna el tettét."

24 A vizsgálatot végzők szerint összeesküvésre vallott a merénylet feltűnő egybeesése az itáliai eseményekkel, valamint az a katonai kormányzat tudomására jutott névtelen feljelentés, amely szerint a Bécsben élő külföldi iparosok körében tapasztalható nyugtalanság lázadáshoz vezethet. Evekkel később maga Kempen is elismerte ugyan, hogy Libényi „szörnyű terve kizárólag saját lelkében érett tetté, sem beavatottak, sem közvetlen résztvevők nem voltak."

25 Mégis a hadbíróság a fentiek alapján hozta meg ítéletét Libényi ügyében: felségárulás büntette miatt kötél általi halálra ítélték. Az ítéletet február 24-én hirdették ki és két nappal később, reggel ¥i 9-kor hajtották végre.

26 A merénylet kapcsán letartóztatottak közül Vajbei Jánost és Misits Jánost 20 évi, nehéz vassal szigorított sáncmunkára ítélték. A többi vádlottat a négyhavi fogházra ítélt Szabó József kivételével szabadon bocsátották. 19 Zichy Ottó (1815-1880) 1848-49-ben honvédó'rnagy, Komárom kapitulációja után emigrációba ment. Állítólagos kapcsolatait Libényivel lásd! HtL. Libényi-iratok 162. csomó, 849-850. p., III. 160. csomó, 67-116. p. Joseph Gschwind kihallgatási jegyzó'könyve. 20 Uo. 148. csomó, 62-65. p. 21 J. Gschwind vallomása. 22 HtL. Libényi-féle iratok. 147. csomó, 525-546. p. Rechtlicher Vortrag über den Inquisiten Johann Libényi. 23 Uo. 24 U.o. „...ihm viel zu simpel und enbefangen zu sein schien, das s er das Attentat aus eigenem Antriebe vollführte." 25 Idézi Werthimer Ede: Gróf Andrássy Gyula élete és kora I—III. Bp., 1913. 1/75. p. 26 HtL. Libényi-féle iratok. Az ítélet szövegét lásd! 147. csomó 551. p.