Somogy megye múltjából - Levéltári évkönyv 31. (Kaposvár, 2000)

Szabó Bálint: Somogy megye felsőbb párfórumainak szerepe a szovjet-jugoszláv viszályban 1948 és 1951 között

mokrácia, és gyűlöletüket Tito fasiszta rendszere iránt, hogy példásan teljesítették állampolgári kötelezettségeiket."

116 A somogyi délszlávok lojalitásának hangsúlyozása láthatóan fontos volt a megyei pártbizottság számára, ha a beszámolóban adott neki teret. A kádermunka problémáit taglaló fejezetben pedig a következő olvasható: ,A lapnak fogyatékossága, hogy nem eléggé harcol az ellenség ellen, nem leplezi le konkrétan a Tito-fasizmust."

ul A megyei sajtót illető bíráló megjegyzése arra világít rá, hogy a pártbizottság Tito elleni propagandájával a pártonkívüliekre is hatni akart. A januári és a decemberi pártfórumok beszámolóinak a nemzetközi helyzettel foglalkozó fejezeteiben - mint már rámutattunk - nyilvánvaló átfedések fedezhetőek fel. A két beszámolót két különböző pártmunkás tartotta. (A januárit Ács Lajos, a megyei pártbizottság első titkára, a decemberit pedig Gábri Mihály.) Gábri forrásként használhatta a januári szöveget, vagy mindketten közös forrást használtak. A csak néhány szóban különböző mondatok arra utalnak, hogy a decemberi mondatokat fogalmazó személy tompítani akarta az ismétlésből adódó igénytelenség látszatát. A veretes mondatok újbóli felhasználásának okát nem biztos, hogy a pártbizottság munkatársainak lustaságában kell keresni. Feltűnő, hogy mindkét szöveg a világpolitika történéseiről csak általánosságokat tartalmaz. A dokumentumok legjobb esetben is csak odáig mennek el, hogy megnevezik az egyes hidegháborús gócokat. A velük kapcsolatos konkrét események leírása helyett csak arról olvashatunk, hogy a béketábornak az adott országgal kapcsolatos tervei már közel állnak a megvalósuláshoz. Legjobb példa erre a koreai háború említése. A januári pártkonferencia Koreával kapcsolatban - mint már dolgozatom megfelelő helyén idéztem - leszögezi: ,A koreai néphadsereg a kínai önkéntesektói támogatva azonban megsemmisítette a háborús bűnös Mac Arthur s gazdájának Trumannak terveit s hatalmas csapásokat mér az amerikai gyilkosok és rablók zsoldos hadseregére."^ Pedig 1951 januárjában a háború menetében ismét fordulat következett be. A Kína által támogatott észak-koreaiak valóban jelentős sikerei után, a dél-koreai és az ENSZ csapatok újból ellentámadást indítottak. Ennek eredményeként a frontvonal 1951 júliusára a 38. szélességi körtől északra stabilizálódott."

119 Az a tény, hogy a hadi helyzet változásának a megyei pártbizottság januári helyzetértékelésében nincs nyoma, még nem igényelne különösebb magyarázatot. Minden idők háborús propagandájának természetes jellemzője, hogy a saját oldal kudarcait csak késve és tompítottan ismeri el. Az év végére azonban gyökeresen megváltozott a helyzet. A decemberi pártértekezleti beszámolóban mégis a következő mondat áll: ,A koreai nép a kínai önkéntesekkel vállvetve újabb csapásokat mért a betolakodó imperialista csapatokra."

120 A valóságban pedig az észak-koreaiak és a kínaiak több mint 100 km-t hátráltak. A koreai példa megfelelően szemlélteti a pártbizottság eljárását. A béketábor további erősödése - mint a beszámoló idézetei is szemléltetik - Moszkvában megállapított tény volt. Ennek alátámasztására folyvást újabb sikerekről kellett beszá116 Uo. 216. p. 117 Uo. 240. p. 118 Uo. 125. p. 119 Történelmi Világatlasz. Bp., Kartográfiai Vállalat. 1991. 97. p. VI. térkép. 120 SML. XXVII. 550. f. 1/1. őe. 211. p.