Somogy megye múltjából - Levéltári évkönyv 31. (Kaposvár, 2000)

Szabó Attila: Iskolai ünnepek és megemlékezések a Horthy-korszakban (Ünnepnapok a Szigetvári Magyar Királyi Állami „Rezső" Polgári Fiúiskolában)

nem tartalmazzák az ünnepi beszédeket, így ezek tartalmi elemzése nem állt módunkban. A helyi újság csak a nemzeti ünnepekről, az elesett hősök tiszteletére rendezett emlékünnepélyről és a Zrínyi-emlékünnepélyről tudósított, az iskolai rendezvényeknek a sajtóvisszhangja minimális volt. A hetente két alkalommal megjelenő Délvidék című újság, majd az ezt felváltó Szigetvári hírlap című hetilap olykor csak tömörítetten, máskor idézetekkel tarkítva, alkalmanként pedig teljes részletességgel foglalkozott a jeles évfordulók történéseivel. Ezeket a tudósításokat vizsgálva megállapíthatjuk, hogy minden szónok beszélt a „magyar nemzet minden bajáért felelős" Trianoni békeszerződésről. Álljon itt néhány példa: „Fogadjuk meg, hogy teljes lelki erőnkkel és testi erőinkkel küzdünk nagy Magyarországért." (1928. március 15.),

19 ,JVemzetek, amikor Én Szigetvárt védtem, Európát védtem és Ti ezért Trianonnal fizettetek! Kérlek benneteket most a béke szellemében, fordítsátok megbánó tekinteteteket Szent István birodalma felé és adjátok meg az - igazságot Magyarországnak!" (1932. szeptember 7.),

20 vagy: „Olajág vagy kard? [...] Csak szabad nép választhat élet reményében kard helyett olajágat is, tudnunk kell azt is, mikor szabad egy nemzet. Szabad csak a független vagy a győztes nemzet. Hogy ez valóban így van, erre feleletet adott a múlt világháború is: békét a győztes, a szabad népek kaptak. A legyőzötteknek, a megcsáliaknak, köztük nekünk is, kik békét várva az olajágért nyúltunk, halál jutott osztályrészül. Mert azt soha magyar el nem felejti, hogy nekünk Trianonban a béke nem életet, hanem halált jelentett." (1944. március 15.).

21 A Horthy-korszakban megtartott iskolai ünnepélyeket, megemlékezéseket az alábbiak szerint csoportosíthatjuk: nemzeti ünnepek, évfordulós ünnepek, az első világháborúhoz kötődő ünnepek, a rendszerhez és reprezentánsaihoz kötődő ünnepek, a politikához áttételesen kapcsolódó ünnepek, egyházi ünnepek, politikamentes ünnepek, helyi ünnepek. 3.1. Nemzeti ünnepek A korszakban két olyan nemzeti ünnep, illetve megemlékezés volt, amely évről-évre az egész magyar nemzetet áthatotta. Az egyik a március 15-i pesti forradalom, a másik az október 6-i aradi kivégzések évfordulója volt. Mindkettőt magáénak vallotta az egész nemzet és valamennyi politikai erő. Ugyanezekkel az érzésekkel viszonyult a nemzet a június 4-i trianoni tragédiához is. Mivel a Horthy-korszak bukása után - március 15-vel és október 6-ával ellentétben - június 4-ét állami szinten egyik politikai rendszer sem vállalta fel, Trianont a rendszerhez és reprezentánsaihoz kötődő ünnepekhez soroltuk. Az Osztrák-Magyar Monarchia felbomlása óta nem ünnepelték április 11 -ét, viszont ünnepélyesebb keretek között emlékeztek meg október 6-áról. Ez annyit jelentett, hogy amíg az 1910-es évek végéig hivatalosan egyáltalán nem beszéltek gróf Batthyány Lajosról és a tizenhárom aradi vértanúról, addig ekkor egy-egy tanítási óra keretén belül már megemlékeztek róluk. 19 Délvidék, 1928. márc. 18. 20 Délvidék, 1932. szept. 8. 21 Szigetvári Hírlap, 1944. márc. 18.