Somogy megye múltjából - Levéltári évkönyv 31. (Kaposvár, 2000)
Szabó Attila: Iskolai ünnepek és megemlékezések a Horthy-korszakban (Ünnepnapok a Szigetvári Magyar Királyi Állami „Rezső" Polgári Fiúiskolában)
A Horthy-korszak mintegy negyedszázados történetében szinte nem volt olyan tanév, amikor ne emlékeztek volna meg az aradi vértanukról, példaként állítva önfeláldozásukat. Az emlékünnepély gyakran kezdődött gyászistentisztelettel, majd a Magyar Hiszekegy eléneklésével folytatódott. Ezt az ünnepi beszéd, majd egy (olykor két) szavalat követte, végül a Himnusz vagy a Szózat eléneklése zárta a megemlékezést: „ 1. Gyászistentisztelet a Ferences rendiek templomában. 2. A tornateremben a Hiszekegy. Énekelte az ifjúsági énekkar. 3. Ünnepi beszéd. Tartotta Szentgyörgyi Béla igazgató. 4. Palágyi Lajos: Október 6-án. Szavalta Süle Ottó IV. o. tanuló. 5. Himnusz. Énekelte az ifjúsági énekkar. " 22 Az október 6-i megemlékezéseken rendszerint az alábbi versek hangzottak el: Ábrányi Emil: Tizenhárom, Havas Adolf: A halhatatlan tizenhárom, Illyés Bálint: Legnagyobb gyásznap, Kozma Andor: A carthagói harangok, Magyar László: Nem csüggedünk, Móra László: Az aradi Golgotán, Palágyi Lajos: Október 6-án, Petőfi Sándor: A magyarok istene, Tábori Piroska: Október. Október 6-ához hasonlóan, minden évben megemlékeztek - a már a dualizmus korában is ünnepelt - március 15-éről. A forradalomról való megemlékezést alkalmasint összekapcsolták egy-egy neves résztvevő évfordulójával, mint például 1927. március 15-ét a Vasvári centenáriummal. Amennyiben a forradalom napja nem kapcsolódott más évfordulóhoz, akkor - a többi ünnephez hasonlóan - évről-évre ugyanazt a koreográfiát követte. Az 1928/29-es tanévben a diákok előbb részt vettek a községi megemlékezésen, a Hősök emlékoszlopánál (!), délután pedig iskolai ünnepélyt tartottak. Ennek programja így alakult: „7. Hiszekegy. Énekelte a fiúiskola énekkara. 2. Magyar zászlós. Szavalta Szervei Magdolna elemi iskolai tanuló. 3. Magyar kettős. Táncolták Turbéki Mária és Jahn Vera elemi iskolai tanulók. 4. Március 15-én. Szavalta Kanyar László elemi iskolai tanuló. 5. Nem veszhet el Magyarország. Énekelte a fiúiskola énekkara. 6. Nemzeti dal. Szavalta Turcsin Ferenc IV. o. tanuló. 7. Ünnepi beszéd. Tartotta Varga Margit IV. o. tanuló. 8. Magyar tánc. Táncolták Futsek Stella, Guth Irén, Oscsodál Irén és Udvary Ilona polgári leányiskolái tanulók. 9. Március. Szavalta Robitsek István IV. o. tanuló. 10. Szózat. Énekelte a fiúiskola énekkara." 23 Március 15-én döntően Petőfi versekkel emelték az ünnep fényét, bár volt olyan évforduló (1935/36-os tanév) amikor a költő verse nélkül emlékeztek a forradalomra. Legtöbbször a Nemzeti dal hangzott el. Emellett, amikor „a múlt és eljövendő magyar szabadságunk hajnalát derengeni látva" összegyűlt az emlékező tömeg, a Hiszekegy hangjaival vette kezdetét az ünnepség. Ez alkalommal is rendszeresen hangzottak el a 22 Értesítő az 1926-27. iskolai évről. 11. p. 23 Értesítő az 1928-29. iskolai évről. 14. p.
