Somogy megye múltjából - Levéltári évkönyv 31. (Kaposvár, 2000)

Szabó Attila: Iskolai ünnepek és megemlékezések a Horthy-korszakban (Ünnepnapok a Szigetvári Magyar Királyi Állami „Rezső" Polgári Fiúiskolában)

Toldi IV. éneke. Szavalta Eckstein Árpád IV. o. tanuló. A fülemüle. Szavalta Bognár Ferenc IV. o. tanuló. 4. Szózat. Énekelte a fiúiskola énekkara."* Az előző évekhez képest némileg módosult a rendszerhez, annak létéhez, reprezentánsaihoz és prominenseihez kötődő ünnepek, illetve megemlékezések köre. Az értesítő tanúsága szerint elmaradt mind a Ferenc József neve napján (október 4.), mind a 1867-es koronázás napján (június 8.) szokásos istentisztelet. A császár a két időpont között, 1916. november 21-én hunyt el. ,Áldás és dicsőség emlékének" - olvashatjuk az értesítő első oldalának gyászjelentésben. Temetése napján (november 30.), az alábbi koreográfia szerint, gyászünnepet tartottak: „7. Istentisztelet. 2. Himnusz. Énekelte a fiúiskola énekkara. 3. Gyászbeszéd. Mondta Szentgyörgyi Béla tanár. 4. Szózat. Énekelte a fiúiskola énekkarra."

9 Változatlanul adóztak, de már csak istentisztelettel Erzsébet - néhai királyné emlékének. Szintén istentiszteletet tartottak december 30-án, Károly királlyá koronázásakor, valamint Zita királyné név- és születésnapján. Az új király tiszteletére 1917. január 3-án ünnepséget rendeztek, az alábbi műsorral: „7. Himnusz. Énekelte a fiúiskola énekkara. 2. A koronázás jelentőségét szemléltető képek bemutatása. Magyarázta Szentgyörgyi Béla tanár. 3. Királyhimnusz. Énekelte a fiúiskola énekkara. 4. Dal a királyra. Szavalta Hauptmann Margit III. o. tanuló. 5. Királyhimnusz. Szavalta ifj. Tóth János IV. o. tanuló. 6. Szózat. Énekelte a fiúiskola énekkara."

10 S végül, „...a madarak, fák és a béke napját a szabadban ültük meg, ahol Szentgyörgyi Béla tanár alkalmi beszédet mondott."

n 3. Iskolai ünnepek és megemlékezések a Horthy-korszakban Az ellenforradalmi rendszer Magyarország és a magyar nemzet problémáinak döntő többségét Trianonra vezette vissza. Következésképp, megoldást is csak a teljes területi revízióban látott és láttatott. A területi revízió szükségszerűségének hirdetésére a hivatalos politika minden lehetséges eszközt igénybe vett. Ezek körében a leghatékonyabbak közé számítottak az iskolák. Az iskolai oktatásban és nevelésben - a dualizmus korához képest - erősödött a keresztény-nemzeti szellem, és új elemként megjelent az antiszemitizmus, a forradalom- és szovjetellenesség, valamint az irredentizmus. Az 1927-ben kiadott új polgári iskolai tanterv a művelődési anyag tekintetében nem nagyon tért el a dualizmus kori8 Értesítő az 1916-17. iskolai évről. 11. p. 9 Uo. 10. p. 10 Uo. 11 Uo. 11. p.