Somogy megye múltjából - Levéltári évkönyv 31. (Kaposvár, 2000)

Szabó Attila: Iskolai ünnepek és megemlékezések a Horthy-korszakban (Ünnepnapok a Szigetvári Magyar Királyi Állami „Rezső" Polgári Fiúiskolában)

tói. A magyar irodalom tananyaga „a mai élet érzéseivel és képzeteiver, a történelemtanítás „Magyarország jelen állapotának rövid ismertetésé"bó'vült. Magyarország földrajza továbbra is a történelmi Magyarország földrajzát jelentette. A közgazdaságiés jogi ismeretekhez kiadott tantervi utasítások szerint, a tanárnak hangsúlyoznia kellett a magántulajdon meghatározó szerepét egy jól működő gazdaságban és a jog által teremtett rend hasznosságát.

12 A Horthy-korszak két meghatározó kultuszminisztere Klebelsberg Kuno (1922-1931) és Hóman Bálint (1932-1938 és 1939-1942) volt. Klebelsberg kultúrpolitikájának középpontjában a neonacionalizmus és a konzervatív reform, Hómanéban a nemzetnevelés állt. Klebelsberg szerint a „magyar hazát ma elsősorban nem a kard, hanem a kultúra tarthatja meg és teheti naggyá, [...] művelt és jómódú nemzet akarunk lenni, szóval fajsúlyosabb, mint a bennünket környező népek" s ez megteremtheti a lehetőségét annak, hogy „egyszer, megengedett eszközökkel, az elveszítettet visszaszerezzük"P Hóman szerint az iskola feladata az, hogy „a kornak megfelelő embertípust, az erkölcsös, művelt, munkás, szociális magyar polgár nemzetfenntartó típusát nevelje. Véleménye szerint a túlzott ismeretközlés helyett módszeres értelemnevelésre és világnézeti nevelésre, erkölcs- és jellemnevelésre s ennek keretében helyes szellemi és testi nevelésre van szükség. A nevelés célja pedig egy nagy eszmény felé néző egészséges, szilárd világszemlélet kialakítása lehet. Ezt segítették elő az új iskolai tantervek, amelyek kidolgozásában Hóman igen nagy súlyt helyezett a vallásoktatásra s a többi tárgy keretében is az erkölcs- és jellemnevelő s a nemzetnevelő szempontokra"}

4 Ahhoz, hogy ez megvalósulhasson minden eszközt és csatornát felhasználtak. Nem csak azt határozták meg, hogy ki, mit, miből és hogyan tanítson, hanem szigorúan irányították és ellenőrizték az iskolák belső életét is. így teljesen természetesnek hatott, hogy azt is szabályozták, mikor, mit és hogyan ünnepeljenek egy-egy iskolában, nem hagyva teret és lehetőséget sem tartalmi, sem világnézeti értelemben az önálló kezdeményezésekre. A tanulók már az elemitől kezdve naponta kétszer mondták el Papp-Váry Elemérné díjnyertes imáját: ,JJiszek egy Istenben, /Hiszek egy hazában, / Hiszek egy isteni örök igazságban, / Hiszek Magyarország feltámadásában, Amen!" Az úgynevezett Magyar Hiszekegy az iskolai ünnepségeknek is elengedhetetlen eleme volt. Olyannyira, hogy szinte a Himnusz és a Szózat rangjára emelkedett. Az istentisztelet is fontos részét képezte az iskolai megemlékezéseknek. Hagyományos szerepén túl, aktuálpolitikai üzenete is volt: Isten megsegíti azt, aki nem csügged a bajban, az erős hit és a kitartás jutalma pedig az egyház szentjének, István országának a helyreállítása lesz, amely a nemzet minden tagjának elhozza majd a megélhetést és a boldogságot. Az iskolai ünnepségek szervezőit az ünnepi műsor összeállításakor a hivatalos állami ideológia és célkitűzés, továbbá a mindenkori kormány politikájának támogatása vezette. Ezen alkalmakkor is arra törekedtek, hogy a tanulókban tudatosítsák a trianoni békeszerződés tragikus és igazságtalan voltát, a területi 12 A témáról lásd bővebben Jóboru Magda: A köznevelés a Horthy-korszakban (Alsó- és középfokú oktatás). Bp., 1972. Kossuth - Tankvk. 13 Idézi MANN Miklós: Oktatáspolitikusok és koncepciók a két világháború között. Bp., 1997, OPKM. 70. p. 14 Uo. 103. p.