Somogy megye múltjából - Levéltári évkönyv 30. (Kaposvár, 1999)

Borsa Iván: A Somogyi Konvent oklevelei az Országos Levéltárban (Forrásközlés) (Ötödik közlemény) 1371-1380

373. 1374. szeptember 13. (3. die II. a. exaltationis Crucis). A somogyi konvent jelenti Lajos királynak, hogy a nyúlszigeti apácák javá­ra idézések, vizsgálatok, eltiltások, az ország szokásai szerint más bírói eljárások végrehajtására kiadott éves levele alapján az abban mások között megnevezett Byrin-i László fia: Demeter királyi emberrel maguk közül Egyed fráter szerzetest 1 küldték ki, akik visszatérve jelentették, hogy a királyi ember a konventi tanúbizonyság je­lenlétében a Kereszt felmagasztalása ünnepe előtti hétfőn (szept. 11.) Somogy me­gyebeli nemesek és nem nemesek között titkon és nyíltan vizsgálatot tartván meg­tudták, hogy Zenthelsebeth-i Pál fia: Gur Iván-nap előtti szerdán (jún. 21.) hatal­maskodva (potentialiter) az apácák Igal birtokon levő erdejéhez jött és az erdőből az apácák egyik jobbágyának két ökrét elvitette. Még aznap Kortow birtokon, szol­gálati helyén (in suo officiolatu) az elkövetőt Mihály-nap (szept. 29.) nyolcadára megidézték az apácák ellenében a királyi jelenlét elé. Papíron, zárópecsét darabjaival. DL 6234. (Acta ecclesiastica ordinum et monialium 62-18.) - Az oklevél hátlapjának jobb oldalán keresztben írt bírósági feljegyzés arról, hogy a felperest Beren-i Tamás képviselte az apácák ügyvédvalló levelével, az (alperes embere) korai határidőt jelentve be (ratione prioritatis termini) a pert György-nap nyolcadára halasztották. - Alatta: due, emellett: solvit. 1 Az eredetileg leírt - fratrem Egydium unum ex nobis sacerdotem et conmonachum - szavakból a dőlt betűkkel szedettek áthúzással törölve. 374. 1374. október 12. (8. die V. p. Mychaelis). A somogyi konvent emlékezetül adja, hogy döntőbírósági ügyben kelt előb­bi levele alapján (litterarum arbitratoriarum) Marzaly-i Iwahon fia: István mester­nek a Marzaly és Beryeg birtokok közt levő vitás földön saját írásos bizonyítékai (litteralium suorum instrumentorum) alapján Mihály-napot követő csütörtökön (okt. 5.) a konvent küldöttének jelenlétében egymagában az ország szokásai szerint meg­oldva övét, levetve lábbelijét (discalciatis pedibus), feje fölé földet emelve esküt kellett tennie. A megadott időpontra Iwahon fia: István mester részére Balázs fráter rendjük szerzetesét (conmonachum), Domokos fia: Péter részére pedig Mihály fráter szerzetes papot küldték ki tanúbizonyságul. Ok visszatérve jelentették, hogy István mester kész volt az esküt letenni, de több derék nemes férfiú közbenjöttével, hogy az irigység, harag és gyűlölet örökre eltűnjék és az örök béke szépsége örök legyen köztük, megegyeztek. Eszerint Péter megengedte Istvánnak, hogy eskü nélkül je­lölje ki a két birtok közti határt az alábbiak szerint. Az első jel egy nagy rét mellett nyugatra levő tölgyfa alatt újonnan emelve; innen nyugat felé menve a Fyzfeu nevű helyhez, ahol nagy fűzfa van alatta földjellel; innen nyugatnak tartva elérkezik egy úthoz, amelyen Marzaly birtokról Beryegh faluba (villa) mennek, s az út oldalán földjel van; innen nyugat felé menve bozóthoz (virgultum) érkezik és ebben egy nagy, újonnan emelt földjel van; innen a bozótban kis darabot menve új földjel van; innen jó távolságon át elérkezik egy úthoz, amely Marzaly-ból Beryegh faluba ve­zet; emellett északra földjel; ezután kis távolságon szántóföldeken át ezek közepén földjel; innen egy szőlőhöz érkezik, s e mellett keletre egy diófa alatt levő földjel-

Next

/
Oldalképek
Tartalom